KVARCIT TÁNC ÉS ILLEMTANODA

Megindítóan szép és megható apa-fiú kapcsolat az övék. A kis Mirkó aprócska gyermekkora óta félve és rajongva tiszteli, imádja apját, Gyugyó bácsit. A Mirkó részéről megnyilvánuló gyermeki szeretet érthető, hiszen Gyugyó bácsi mindig is példásan, gyengéd figyelemmmel nevelte fiát, csak szépre, jóra tanította. Miközben másnak kegyetlen, indulatos, brutálisan durva apa jutott, Mirko apja maga volt a megtestesült szelídség, lágyság, figyelmesség és udvariasság. Egyszer sem emelt kezet olykor pokolfajzatként viselkedő fiára, mint ahogy az etikett írott és íratlan szabályai ellen sem vétett soha, bámulatos eleganciával viselkedett az éttermi asztalnál épp úgy, mint a lelátón, az Operaház VIP páholyában, vagy a bálterem táncparkettjén. Gyugyó bácsi halk szavú, kifinomultan fogalmazó, megnyerően szép férfi. Daliás alkat. Ideális tánctanár.

Első tánctanári állását még a hatvanas évek végén kapta, majd pár évvel később önállósította magát. Összespórolt tanári fizetéséből, és némi ügyeskedéssel kibérelte a helyi ÁFÉSZ használaton kívüli raktárát, és ott nyitotta meg a Kvarcit Tánc és Illemtanodát, a kisvárosi ifjak közkedvelt találkahelyét, ahol természetesen Gyugyó bácsi táncóráira iratkoztak be a legtöbben. Mirkó is ott tanult illemet, már amennyit, s lett belőle finom, jól nevelt fiatalember. Később a Kvarcit beköltözött az egykori pártszékházba, ahol immár komfortosabb környezetben adhatott órákat a messze földön híressé vált legendás tánc és illemtanár, Gyugyó bácsi.

A gondok akkor kezdődtek, mikor Mirkó, ez az imádnivaló enfant terrible, immár sikeres cégvezetőként, felkarolta édesapja vállalkozását. Országszerte egymás után nyíltak meg a Kvarcit Tánc és Illemtanodák helyi kirendeltségei, végül egy törvényi rendelkezés értelmében csakis a Kvarcitban lehetett táncot és illedelmes viselkedést tanulni. A sok munka egyre több időt és energiát követelt az idősödő Gyugyó bácsitól, aki azonban a nagy felelősség és terhelés ellenére még mindig makulátlan úrként viselkedett. A Kvarcitban energikusan táncolt, etikettet tanított, mindeközben érzékeny tanárként figyelte növendékeit, mint ahogy nem feledkezett meg imádott Mirkó fiáról sem, aki éppen tavaly karácsonykor adta át neki a kétszázötvenedik Kvarcit tánciskola kapukulcsát.

Ekkor történt a baj. Egy filigrán huszonéves tanítvány, a legutóbbi Anna-bál második helyezettje, Flash Daniela elvétette a lépést, éppen Gyugyó bácsi kedvenc keringője közben. A mindig fegyelmezett gentleman tánctanár, életében először, kiesett a nyugodt rezonőr szerepéből, és tőle szokatlan módon reagált.

- Eddig voltam udvarias. Figyeljenek, én híres vagyok arról, hogy goromba vagyok, és nem szeretnék gorombáskodni, különösen hölggyel szemben nem.

- Én csak a keringőről szeretnék tudni, azzal kapcsolatban, hogy…

- Nem érdekel.

- A fia, Mirko korábban azt mondta, hogy nem tartja jónak, ha ön újabb és újabb tánciskolákat nyit.

- Drága… Jó idő van, gyönyörű idő van, erről beszélhetünk. A tánciskolában, sajnos, ha eső van, akkor az rossz időnek számít. Ha süt a nap, akkor nekünk is jó időnk van. Viszontlátásra.

- Esetleg itt a jó időben körbenézhetünk a másik táncstúdióban?

- Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem, és goromba leszek. (…) Másik dolog, hogy ne zaklasson egy idős tánctanárt. Viszontlátásra.

Az esetnek nem lett következménye. Flash Daniela sem hagyta ott a Kvarcit Tánc és Illemtanodát, pedig a jogvédők mellé álltak, és arra bíztatták, jelentse fel az öreget. Danielának azonban tetszett ez a felkavaróan brutális, érzékekre ható macsóság, a Gyugyó bácsiból áradó tekintély és férfierő. Nem tett hát panaszt ellene sehol, hanem illedelmesen elvégezte az összes kurzust, majd meglepő módon Mirkó őt bízta meg az ötszázadik Kvarcit Tanoda PR-menedzseri feladatainak ellátásával. Gyugyó bácsi pedig azóta is folyamatosan órákat ad, alig lehet a kurzusaira bejutni. Nélkülözhetetlen ember, aki tudja magáról: ebben az országban ő a tánctanár.

JÓ ESTÉT, SZERENCSÉTLENEK!

JÓ ESTÉT, SZERENCSÉTLENEK!

George Clooney rendezésében elkészült a 2005-ben bemutatott és később Oscar díjra jelölt dráma, a Good Nigth and Good Luck (Jó estét, jó szerencsét ) folytatása. A Jó estét, szerencsétlenek! című alkotás főszerepében ismét a nagyszerű David Strathairn látható, aki ezúttal egy meg nevezetett országban él, de immár munkanélküli tévésként. A történet szerint a láncdohányos, egykori tévés-újságíró egy élelmiszeráruházban árufeltöltő, ide csak protekcióval juthatott be, elhallgatva politikai meggyőződését, hétvégenként pedig egy médiamogul külvárosi autómosójában fusizik, ily módon próbálva kiegészíteni szánalmasan alacsony fizetését. Ott találkozik az állásából szintén elbocsájtott egykori kollégájával, a motoros ételfutárként dolgozó George Clooney-val, aki rozoga járművét vitte lemosatni. Amíg a kefés mosás után a moped szárad, David és George cigiznek, vagyis csak David, elhatározzák, hogy nem hagyják annyiban a dolgokat, kiderítik, miért rohadt le totálisan a média, rajtuk kívül miért kerültek tömegével utcára a szakma legjobbjai, helyüket miért vehette át a középszer, vagy ahogy David a filmben fogalmaz, a "harmadosztályú nímandok". Végül, a melegségét nyíltan felvállaló online tévés Hegyivadász című műsorában rántják le a leplet a szövevényes ügyről, alaposan bemutatva, miért történhetett meg mindez. A film producere ezúttal Soros György. Az elkészült alkotás azonnal heves és indulatos tiltakozást váltott ki, olyannyira, hogy a filmet egyetlen mozihálózat sem tűzheti műsorára, a Hegyivadász internetes adásait pedig blokkolták, ennek ellenére sokakra nagy hatást gyakorol, tömegeket gondolkodtat el az Oscar-gyanús, Jó estét, szerencsétlenek.

MINDENTUDÁS

Eljött hát a nagy nap, megnyílt és elkezdődött a tanév Kormos Vaker iskolájában. A hazai nyilvánosság kiválóságai szerint ez a magyar Yale, Princetone, Cambridge és Oxford, vagyis a felsőoktatás csúcsa. Rengetegen jelentkeztek, de a bejutáshoz szükséges ponthatárok kegyetlen szűrőként megtizedelték a felvételizőket.

Bukó Babi, a KVU (Kormos Vaker University) PR-főnöke elmondta, az első évben azok a szakok indulnak el, amelyek nélkül manapság lehetetlen az érvényesülés.

A Meztelen művészet az egyik legfontosabb szak. A diákok megtanulhatják, miként lehet a testüket, főleg az erogén zónákat művészi módon fotózni, , szűrőzni, twitterezni, az elkészült alkotásokat a nyilvános fórumokon legoptimálisabban felhasználni, vagyis kereskedelmi és PR célból áruba bocsájtani.

A Való világ szak nem szorul magyarázatra, de talán mégis érdemes megemlíteni, hogy a VV-n a diákok retorikai képességeit fejlesztik, érveléstechnikát tanulhatnak, valamint a düh kezelésük is fejlődhet.

Ugyancsak meghatározó jelentőségű az Emlékek és pillanatok kurzus, ahol a hallgatók elsajátíthatják a fikciós-életrajz mesterfogásait. Egy jól megírt fantasy-memoár ("boroshordóban éltem, box-bajnokságot nyertem a Csillagban, vámpír volt a nőm, szexeltem egy banános joghurttal, sefteltem a polgimesterrel) belépő lehet a szórakozatóipar, a média, a könyvkiadás és a politika világába.

Tetszik

Hozzászólás

Megosztás

MODERN SZERELMI TÖRTÉNET, A LEGNAGYOBB, LEGSZEBB

Szépséges szerelmi történetet mesélek el nektek. Félek, szavaim könnyű és halovány porként szállnak majd el a semmibe, elég egy fuvallat s már nem emlékszik rájuk senki. Pedig ez egy gyönyörűséges, éteri tisztaságú, mindent elsöprő érzelem, a huszonegyedik századi Rómeó és Júlia hiteles krónikája. Sírni és irigykedni fogtok, mert a két szerelmes szív, mint két erős mágnes a fizika vonzásának engedelmeskedve egymásra talált, a test és lélek eggyé vált. Én pedig boldog vagyok, hogy végre valami szépről írhatok. A helyszín természetesen Firenze.

Ismerjétek hát meg Rómeo Calvo-t és élete gyémántját, napjai fénylő koronacsillagát Júlia Uvetta-t, vagy ahogy Calvo becézte szerelmét, Mazsolácskát. Uvetta pedig Kopinak, Kopaszkámnak szólította kedvesét, mivel a Calvo amúgy kopaszt jelent, és milyen igazságos is a teremtő, Calvo valóban haj nélkül kénytelen élni. Mindezt persze büszkén viseli, hiszen kigyúrt, brutális testalkatához ez illik a legjobban. Kopi sokszor mélázott azon, vajon dús fekete hajjal is képes lett volna-e az érzelmek húrját megpendítenie Uvettában, de erre sosem kapott megnyugtató választ. Talán azért sem, mert Mazsolát az állatiasan izmos férfitest izgatja, és persze a tar fej. Egyszer meg is ajándékozta Calvo-t a születésnapján egy Bőrfejet formázó háromcsokis, tejszínhabos tortával.

Mazsola, édesen mélytónusú csicsergő hangján azt mesélte a Capulet család alkalmazásában álló dajkájának , hogy ő látta meg Kopit a tévében, de Kopi, Montague családbeli hozzátartozója Norbert Benvolio szerint mindez fordítva történt, ő, vagyis először Rómeó Calvo látómezejében tűnt fel Júlia. Végtére is mindegy, a lényeg, hogy a két csillogó szempár egymásba fonódott és ezzel megírták sorsuk újabb, immár közös fejezetét.

Gyönyörűséges szerelem volt ez első látásra, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a sok interjú, tévés beszélgetés, amit eggyé válásuk kapcsán adtak. Ország-világ tudhatta hát mikor háltak először együtt, milyen önfeledten adják át magukat a másik élvezetetének, kapnak bőségesen a test örömeiből, naponta akár többször is, van amikor a nyitott tetejű autójukban enyhítik vágyaikat, de manapság ilyen egy igazi modern Rómeó és Júlia történet.

A család azonban ott állt fenyegetően mögöttük, sötét árnyékot vetve a lángoló lelkű fiatalok jövőjére. Meglepő módon azonban ezúttal nem a Capulet és Montague família szívózott velük (állt közéjük), hanem Calvi, azaz Kopasz második családja, a mérhetetlenül gazdag és sikeres Broadcastingék, akik nem nézhették tétlenül, amint legnagyobb sztárjukat Rómeo Calvo-t elszakítja tőlük egy egyszerű cukrásznő, Júlia Uvetta.

Megfenyegették Calvo-t, teljesítenie kell az újabb feladatot, szerepelnie kell a BFF, a Broadcasting Factory Family legújabb showműsorában. Ha nem vállalja, örökre elszakítják imádott Mazsolájától. Ekkor Calvo és Uvetta megszöktek Firenzéből, de a Broadcasting emberei elfogták őket és visszavitték Firenzébe, ahol válaszút elé állították Calvo-t. Életveszélyes fenyegetés volt ez, ezért Calvo végül mindenre igent mondott.

A Betoncella celebeknek című műsor várt rá, melynek lényege, hogy ismert embereket, olyan megasztárokat, mint Calvo, hatvan percre beköltöztetnek egy Betoncellába, ahol nincs internet, mobiltelefon, sőt tévét sem nézhetnek. Ha egy órát magányosan kibírnak a cellában, hatalmas nyeremények ütik a markukat. Persze a kijövetel sem egyszerű feladat, hiszen a cella egyben szabadulószoba is, tehát a bentlévő celebeknek magukat kell kiszabadítaniuk. Tudjuk jól, sokat kell gondolkodni a ravasz feladatokon, nagyon nehéz megoldani a feladványokat. A vállalkozás hatalmas kockázattal is jár, hiszen a cellában csupán hetven percre elegendő oxigén van, tehát ha kibírták az egy órányi, internet, mobiltelefon és társ nélküli magányt, akkor mindössze tíz percük marad a szabadulásra. Ha nem elég okosak, bent maradnak.

Calvo már a cellában töltött hatodik percben elvonási tüneteket produkált, először a mobilját kereste, aztán internetezni akart, majd a falat kaparva Uvetta, vagyis Mazsola nevét hörögte, végül kényszeresen a kopasz fejét dörzsölte. Vetélytársai, az Olaszországban ismert celebritások, pornósztárok, pankrátorok már jóval előbb feladták, sőt egyikük a huszadik perc tájékán önmagával szeretkezett, majd utána azt kérte, azonnal nyissák ki a cellaajtót.

Egyedül Calvo bírta ki az egy órányi magányt, igaz kis híján belepusztult, hogy nem lehetett vele imádott Mazsolája. Amikor jelezték neki, hogy már csak ő maradt versenyben, kezdje meg a szabadulásához vezető rejtvények megfejtését, leroskadt a betonra, és sírva azt mondta, nem bírja tovább.

A szabályzat értelmében nem segíthettek neki, de ami még ennél is hátborzongatóbb, hogy a nagy kavarodásban éppen Calvo cellájának a kulcsa veszett el. Így amikor elfogyott az oxigén, nem tudták az ajtót kinyitni, képtelenek voltak Calvo-t kiszabadítani. Mire két órával később egy betonfúróval végre áttörték a falat, Calvo már nem lélegzett.

Szerelme a tévében nézte, amint Calvo holttestét kiemelték a betoncellából. Ekkor zokogva elrohant a Capulet Toronyból, egyenesen a folyópartra. Ott elővette a vészhelyzetre tartogatott mérget, majd azt a szájába véve, belevetette magát az erős sodrású vízbe. Soha nem találták meg. Meghalt a szerelemért, imádott Kopaszáért, nélküle Uvetta értelmetlennek látta az életet. Másnap az újságok csupán annyit írtak, rekordnézettséget ért el a Betoncella celebeknek című showműsor.

A modern Rómeo Calvo és Júlia Uvetta, azaz a Kopasz és a Mazsola mesébe illő története a feledés homályába veszett volna, de okulásul megírtam nektek. Ne köszönjetek semmit, öröm volt e szépséges szerelem krónikásának lenni.

AZ UTAZÓ

Balladisztikusan félelmetes, zsigerekig ható, döbbenetesen felkavaró filmet forgatott az Akira Kuroszava utódjának tartott magyar direktor, Sirokkó (Sota) Ákos Balázs. A Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában, és természetesen Japánban óriási ismertségnek örvendő alkotó új műve letaglózó hatású, valósággal betegnek érzi magát tőle a néző. Különös alkotás, ilyet még nem látott a világ, miközben a forgatókönyv, maga a történet végtelenül egyszerű, néhány mondatban vázolható.

Főhőse egy magas rangú férfi, a furfangos rendszerű ország, Stadionánia küldötte. Az utazó a gyilkos világjárvány idején érkezik a távoli Phnom Penh-be, de semmi sem utal a halálos veszélyre. Ott a keleti ember bölcsességének és óvatosságnak köszönhetően kevesen betegedtek meg, Angkor összeomlása sok mindenre megtanította őket, továbbá, és ez nyilván tudatos rendezői instrukció, hogy filmjének főalakja a fertőző betegség megállíthatatlan terjedése ellenére sem visel maszkot, miközben vendéglátói igen. Valójában éppen ez a misztikusan különös benne, a megmagyarázhatatlan, szinte már vakmerőnek, egyes kritikusok szerint ostobaságnak tűnő konokság, hogy sosem tesz semmit a szája elé. Mindig úton van, lehetetlen követni merre jár, mint ahogy az is rejtély, vajon miért van mozgásban állandóan, van-e bármi értelme a folyamatos látogatásainak. A drámai, letaglózó erejű mozi az érkezés és távozás két sűrű óráját meséli el, mikor is a vendéglátók rádöbbennek a katasztrófára közelségére.

A rendező Sirokkó (Sota) Ákos Balázs, aki alkotásaiban szereti a sötét titkokat, a váratlan, baljóslatú, mondhatni beteges fordulatokat, ezúttal nem hagy kétséget afelől, hogy, amint Lao-Ce is írja a Tao-te Kingben, "nem az útnak van célja, hanem az Út maga a cél"  valamint az a különös ajándék, amit a vendéglátók kapnak a furcsa mosolyú vándortól. Ez az ajándék pedig nem más, mint maga a főhős. Őt kapják stadionániai kedvességként a vendéglátók.

A Karantén című eposzt a napokban mutatták be Kambodzsában.

PATYÓ DOKI HIHETETLEN KALANDJAI 2.

Ma este folytatódik a Patyó doki hihetetlen kalandjai, a Nyet-flix nagysikerű minisorozata. Az első rész tartalmából: a széria főszereplője a nyugdíjaskorú háziorvos, akinek régi ismerőse Rékasi ezredes, a körzet katonai parancsnoka kézbesíti a behívót. Patyónak kötelező "bevonulnia" a kisvárosi kórházba, a Covid osztályra, ahol a doki magára marad a betegekkel. Ekkor váratlan segítséget kap az osztályon dolgozó takarítónőtől. Ő asszisztál Patyó éjféli intubációjánál. Másnap mindkettőjüket átvezénylik az ország másik felében felállított sátorkórházba. 

A második rész előzetese: Patyó a fáradtságtól félájultan érkezik meg a kijelölt mezőváros külterületére. A katonai teherautó platóján való utazás megviseli az idős orvost, aki azt sem tudja, hol van. A vele együtt érkező takarítónő, Péter Erzsébet támogatja le a szállítójárműről. Másnap délben kell felvenniük a munkát. Fogalmuk sincs hol fognak aludni. A katonai jármű közben elhajt, ők pedig ott maradnak a sötét és kihalt utcán. Kérnének segítséget, de nincs kitől. Botorkálnak a hidegben, keresztül a szántóföldön. A gyengélkedő orvosnak inzulinoznia kellene magát, de nem találja a gyógyszerét. Lehet, hogy a teherautón felejtette.  Erzsébet ekkor megkínálja a parizeres szendvicsének maradékával. A nőnek eszébe jut, hogy a közelben van egy éjjeli menedék, régen ő is ott lakott. Órákig keresik, közben kiéhezett kóborkutyák támadnak rájuk. Erzsébet lélekjelenlétének köszönhetően, oda dobja nekik a szendvicsmaradék maradékát. A kutyák rávetik magukat a kenyérre, ők pedig elmenekülnek. Nagy nehezen eljutnak a hajléktalanszállóra, ott azonban kiderül, hogy az egyházi fenntartású intézményt a központi büdzsé megvonása maitt bezárták. Végül egy elhagyott tanya jéghideg istállójában alszanak. Hajnalban lovasrendőrök találnak rájuk. Igazoltatják, majd beviszik őket az őrsre. Őriztetbe kerülnek. Az idő vészesen fogy.  A járvány tombol.

NEM MINDEGY?

Etnográfusok, holt nyelvek kutatói, börtönpszichológusok, algoritmus szakértők, gorilla fajmentők elemzik, egyelőre eredménytelenül az alábbi mondatot: "züm pom vízvezeték hajdúsági eperkrém tollaspálya, azt igen, oda le, liftkezelők és krumpliföld, szalonna Ákos savanyított káposzta Vecsés ja nem igen nyúlbunda, húúúúúúú Real Sokol telep vette át Madrid gumicsere pálinkafőzés bl nincs baj" A mondat értelmezésére, vagyis a megfejtésre mielőbb szükség lenne, ugyanis ezt válaszolta a sajtófőnök arra a kérdésre, hogy a főnöke, aki covidos fertőzöttel négyszemközt, bensőséges körülmények között találkozott, vajon miért nem vonul karanténba.

ui: Most kaptuk a hírt, a mondat így értelmezhető: Közöd?