ALEX

Alexet nem lengi körbe nőbódító tesztoszteronfelhő, ellenben mindene megvan ahhoz, hogy sikeres férfi benyomását keltse. Háromszáznyolcvan lóerős, mindig makulátlanul tiszta, frissen vakszolt, tuningolt autócsoda, motor, persze, hogy Harley, jetski a Tiszán, vitorlás az Adrián, bankbetétek, kincstárjegyek, valuta a széfben, utazás Miamiba évente háromszor, saját edzőterem az elegáns, tehermentes penthouse lakása alatt, kiterjedt, befolyásos üzleti-baráti kör, és persze egy huszonéves bombanő, aki nem finnyáskodik az ágyban. Alex nem szerelmes belé, és erre mintha kényesen ügyelne is nehogy véletlenül elkötelezze magát. Szex és más semmi.

Az a fajta, vérforralóan izgalmas, tárgyszerűen egyszerű, mondhatni primitív mondatokat nagy hangerővel variáló alfahím ő, akinek már a puszta megjelenése a jólét ígérete (borostás arc, zselézett éjfekete haj)) ez ami garantáltan elindítja a nőkben a "van köztünk kémia" jellegű folyamatokat, ami egyúttal azt feledteti, hogy Alex olyan férfi, akit sosem láthatnak majd a játszótéren, amint éppen Nyulász Peti mondókákkal szórakoztatja a hintában ülő gyerekét. Éppen ezért mindig gumiban csinálja. Így nem annyira jó persze, de ahogy a barátainak mondja, "nem akarom megszopatni magam".

Alex a pénzt imádja, neki száz milla alatt nem ember az ember. Mivel ő már nagy ember, ezért ezt a százat szorozzuk meg tízzel. Már most ennyije van, de kitalált egy olyan üzletet, amellyel a már meglévő milliárdjait is megsokszorozhatja. Korábban szexorientált társkereső portált indított fiatal aranyásó csajoknak, és idősödő, de anyagilag jól eleresztett "vállalkozóknak". Ezzel nagyot kaszált, miközben a nőjét is természetesen ott szedte fel. Bár ez állítólag fordítva történt, a csaj írt neki valami bárgyú üzenetet, a szöveg lehangolóan gyenge volt, de a meztelen fotók megtették az ilyen esetekben elérendő hatást.

Izmos, sebhelyes férfiak, harci kutyák, kardok, balták, szigonyok, hálók, rengeteg vér, és ha nagyon akarják, akkor halál. Ez a lényege Alex pofonegyszerű ötletének, amely valójában nem is az övé, de vélhetően senki sem fogja követelni tőle a szerzői jogokat. Mindenesetre az állam azonnal fantáziát látott az új sporteseményben. Hogy mennyi pénzt pumpáltak bele , egyelőre még titok övezi, de vélhetően amit betettek, ki is fogják majd venni.

Alex álmát, a pesti Colosseumot a Fradi pálya közelében, a lebontott Planetárium helyén építették meg. Százezer néző befogadására alkalmas az új aréna, de igény esetén még ötvenezer ülőhelyet tudnak benne kialakítani. A porond süllyeszthető és vízzel elárasztható, így igazán látványosak a játékok, melynek tévés közvetítési jogait súlyos milliárdokért máris értékesítette.

A HGG, vagyis a Hungarian Gladiator Game (Magyar Gladiátor Játék), majd a a Gladiator World Championship életrehívása olyan jelentős esemény, mint Pierre Coubertin újkori olimpiája. Alex nevét vélhetően a világ nagy sportdiplomatáinak pantheonjában őrzik majd.

Az első budapesti gladiátorjátékokra 690 harcos jelentkezett, de ebből a nagy létszámból csupán ötszázan feleltek meg a szigorú szabályoknak. A gladiátorok másik részét a börtönök és átnevelőintézetek biztosították, azokról a helyekről ugyancsak ötszáz elítélt, főleg életfogytos érkezett.

Alex óriási szerencséje, hogy a gladiátorjátékokra valósággal ki volt éhezve az ország. A nép, az istenadta nép megint kenyeret és cirkuszt követelt, mert bármennyire is fásult, reménytelen, meggyötört és gyáva, mégis ösztönlények halmaza, amely enni akar és szórakozni, feledni az élet értelmetlenségét és múlandóságát. Olykor persze változhat a fontossági sorrend, attól függően, hogy éppen éhezik, vagy unatkozik-e a nép, de arra is adódott példa a magyar történelemben, mikor egyszerre éhezett és unatkozott. Ilyenkor a napi televíziós reality sorozatok, és a nyilvános megfeszítések sem enyhítették a feszültséget, ellenben az Alex ötlete nyomán megvalósuló gladiátorjáték egy időre elterelheti a figyelmet a gondokról.

A hetekig tartó "játékokat", mészárlásokat, vérfürdőket a legújabbkori kegyencek, híres és irigyelt celebritások, tévés showműsorok házigazdái, folytatásos szappanoperák szereplői vezették fel, ők izzították be a lelátókon "cirkuszt és kenyeret" követelő emberi masszát.

A fő látványosságot nem az állatszámok, hanem a gladiátorok harca jelentette. Nemcsak elítéltek, rabszolgák, kilakoltatottak, csődben lévő devizahitelesek, hanem kihívást kereső szabad állampolgárok is kézbe vették a szigonyt, hálót, bárdot és kardot. A módosabbak, elsősorban gazdag üzletemberek, bőrvérteket és pajzsot is használtak, amit a Murmillo bevásárlóközpontokban szereztek be. A rabszolgák a szabadságukért küzdöttek,míg a sikeremberek extrém sportként, izgalmas passzióként fogták fel a harcot, miközben fiatal, frissen mellplasztikázott, modell szépségű szeretőik a VIP páholyból nézték vakmerő kedveseik játszadozását.

Ha netán valaki (egy dühös életfogytos-rabszolga-gladiátor) mégis elvágta a gazdag és befolyásos férfiak torkát, szívükbe markolatig beledöfte a gladius-t, vagyis a római kardot, a VIP szépségek bánatukban elmorzsoltak egy könnycseppet, majd, rettegve a magánytól és szegénységtől (lakótelep, szociális bolt, Háda használtruha), azonnal hűségesküt tettek az ugyancsak VIP szektorban helyet foglaló módos polgárok egyikének.

Az Alex-féle cirkuszi játékokkal évezredekre biztosítottnak tűnt a rend és nyugalom, de a lecsendesített tömeg mégsem volt maradéktalanul elégedett.

A legutolsó "ünnepen" egy ismeretlen gladiátor lépett a vértől iszamos porondra. Karja erős, kardja éles, szíve bátor, nem is talált legyőzőre. Minden ellenfelét lemészárolta, majd amikor már nem tudtak kit beküldeni ellene, a merész thrák (egyébként Ceglédről származó) harcos kiugrott a harctérről, majd felmászott az uralkodó páholyába. Őrjöngő fenevadként esett neki a meglepett uralkodónak, A nép ujjongott, és azt várta, történjen már végre valami, ám a ceglédi gladiátor úgy vélte, ez nem kívánságműsor, ezért mégsem vágta le és tűzte kardja hegyére az uralkodó fejét. Inkább lezavarta az arénába, ahol szigonyt és hálót adott a kezébe, majd felvonták az aréna egyik ajtaját. A küzdőtéren az uralkodó szembetalálta magát egykori barátjával, aki az évek során a legnagyobb ellenségévé vált. Dühödten egymásnak estek, de sokáig nem lehetett tudni, melyikük marad életben. Közben országos lázadás tört ki, és az uralkodó összes hívét elfogták. Nagy részüket megfeszítették, de előtte a televízióban levetítették a bűneikről szóló filmeket, valamint "Az utolsó szó jogán" címmel interjút készítettek velük.

Alexnek, az Év Vállakozója címet elnyert üzletembernek a nagy kavarodásban nyoma veszett. Luxuslakásában azóta régi ágyasa él, egy szökött gladiátorral.

BAJUSZ

Erika, minden nap, pontban 10 óra 35 perckor érkezik a Zöld Oázis játszótérre. Sem előbb, sem később. Addigra szedi össze magát és a gyereket. Nem nevezhető klasszikus kismamának, finoman szólva sem lelkesítit a helyzet, a napi monotónia. Éjjel nappal szoptat, de ez sem elég, nem érti mi lehet ezzel a gyerekkel, mert egész nap csak enne, böfögne és kakálna. Unottan és halálosan kimerülten vonszolja magát az Oázis felé, és tolja a babakocsiban ülő kétéves Sebestyént. A hinta mellett áll meg, majd lép rá a kocsit rögzítő fékre. Utána kipakol. Lapát, labda, cumi. Mindig így.

Erika utálja ezt a helyet, mert a galambok teleszarják a padokat, a kerület szomjas bikái pedig éjjelente ott szórják szét az üres sörösdobozokat. A homokozó még mocskosabb, tele van gyanús eredetű bűzös húscafatokkal, csontokkal és csonkig szívott cigaretta maradékokkal. Amióta ide jár, vagyis gyesen lévő kismamaként működik, már számtalan panaszos levelet írt az önkormányzatnak, csináljanak végre valamit, mert  iszonyat ami itt van, ha pedig egy gyerek lenyel valamit, na, ebbe jobb is nem belegondolni. Mielőtt kivette volna Sebit a kocsiból, megint alaposan megvizsgálta a homokozót, nehogy éppen a saját gyereke kapjon be valamit, és éppen ő legyen az első áldozat.

Erika ismét talált valamit. Fogalma sem volt mit. Nézte hosszan, majd egy papírzsebkendővel felszedte a mocskot. Megmutatta a többi kismamának, hátha ők okosabbak nála. Hűha, de undorító, ennyit tudtak csak mondani, majd a gyesesek, érdekesebb témát találva megbeszélték, hogy Aleskának új pasija van, meg a Hosszúnak is.

Talán ha ismerték volna Jánost, akkor nem mutatják magukat ennyire tudatlannak és felismerik, mit talált valójában Erika. De ki az a János?

János egyszerű ember. Elvégezte a jogot, ám az ott tanultakból nem sokra emlékszik. Mintha nem is olvasta volna a római jogot. Diákként sokat focizott a koleszos társaival, aztán kilépett a nagybetűsbe. Életnek persze nem nevezném ezt a pár évtizedet, de neki ez így volt jó. Imádott pecázgatni, kondérban főzni, játszótereket avatni. Ja, és elég szép karriert futott be. Gyűjtötte a jól hangzó funkciókat, titulusokat, miközben valójában nem csinált semmit. 

Papírokat ír alá. Mosolytalanul, izgalmas, szexi faarccal. Mindent szignóz, amit csak elé pakolnak.   Aztán történt vele valami furcsa és megmagyarázhatatlan, de ezt észre sem vette. Az ilyet amúgy nehéz is érzékelni, mert nem fáj, nem köhög és lázasodik be tőle egy edzett hivatalnok.

Először a félelmetes erejű jobb lábát vesztette el, a legendásan izmos végtagját. Egyszerűen csak levált a testről, és valahol a 46-os út mellett elhagyta, amikor kiszállt könnyíteni magán. Pedig micsoda láb volt! Korábban azzal bikázta be a bőrbogyót a hálóba, de sajnálatos módon ezek után már nem focizhatott, helyette, halakat kezdett hajkurászni a honi vizekben. Micsoda dráma, leváltak a karjai is, így már ennek a szenvedélyének sem hódolhatott. Ezt követően az arcát veszítette el, majd a legendás humorérzékét, végül a becsülete is ment a kukába, Nem maradt Jánosból semmi, csak az ikonszerű bajusza. Egy koszlott szőrpamacs.

Ezt találta meg Erika a játszótéri homokozóban. Undorodva felszedte, majd kidobta a kukába. Végtére is, nem nagy ügy. Ez volt az egyetlen, kézenfekvő megoldás.

Sebi, játszótér legszomjasabb, legéhesebb kölyke közben megint keservesen felsírt, ezzel jelezve, ideje megint szopni egy nagyot.