Benjamin Orsowski, barátainak csak Ben, nem kopaszodik, ez a rettegett férfivész egyelőre elkerülte, de a hasi párnák már nem kegyelmeztek a negyvenes évei elején járó családapának. A zsíros hurkák fojtogató anakondaként ölelik körbe az alhasát, így már a cipőfűző megkötése is enyhe légszomjjal párosul. Ben szívesebben lenne tarfejű, mint dagadt, mert a kopasz palikat a nők vonzónak, a munkaadók pedig belevaló, lehetetlent nem ismerő, tökös csávóknak tartják.
Ben alapvetően nem panaszkodik a sorsára, van családja, gyerekei, felesége, munkája is, csak valahogy a nagy lehetőségek mindig elkerülték. Megmaradt a tehetségesek, szorgalmasak és megbízhatóak polcán. Hiába igyekezett jobb, érdekesebb, és megbecsültebb munkakörbe kerülni, ez pusztán álom maradt, valójában évtizedek óta egy helyben álldogált. A sikert és mindazt ami azzal jár, csupán mások elmondásából ismerte, meg ha belelapozott valamelyik bulvármagazinba.
A negyvenharmadik születésnapját is ennek tudatában csinálta végig. Megadóan fogadta a telefonokat, nem sokat, csupán négyet, majd udvariasan válaszolt a facebook-on neki címzett írt gratulációkra. Mert ő egy kedves ember.
Mikor az utolsó válasz elküldésével is végzett, és megint kínozni kezdte volna a jól ismert dermesztő érzés, elment mellette az élet, újabb üzenet érkezett. Meghívták őt is Edward zsúrjára.
Edward most hétéves, és egy osztályba jár Ben kisebbik gyerekével Anette-tel. Tehát a gyerekek jogán mehet Ben a buliba. Nem baj, a lényeg, hogy ott lehet Edward és az elkényeztetett kölykök szülinapi partiján, ahol azonban végre találkozhat Edward nagyapjával, a tekintélyt parancsoló üzleti zsenivel, aki nem légkondicionáló gépek eladásából lett milliárdos. Ő aknavetőkkel, katonai drónokkal és sivatagi harckocsikkal kereskedik.
Ben fejében nem csupán pislákoló fény, hanem egy hatalmas, vakító csillár jelent meg, amely ezernyi égővel világítja meg a teret. A jövőt, Ben jövőjét természetesen, amely fényárban úszik majd. Ez lesz az ő napja. Míg a gyerek a tortát tömik magukba, megpróbál közel kerülni a nagy emberhez. Nem várt sokat, beérte volna azzal is, ha az istenként csodált bizniszman felkéri személyi asszisztensnek. Ha van erre az állásra alkalmas ember, akkor Ben vitathatatlanul az.
A partit a milliárdos tóparti villájának kertjében rendezték, csupa sikeres és gazdag szülő részvételével. Érdekes és szerencsés módon a házigazda nem sokat foglalkozott az etikettel, így nem csinált gondot abból, hogy faképnél hagyjon mindenkit, és ússzon egyet. Mivel Ben kéznél volt, jobb híján tőle kérdezte meg, nincs-e kedve vele menni. Persze, hogy van.
Ben kapott egy kölcsön nadrágot, villámgyorsan átöltözött, majd két perccel később már együtt tempózott vendéglátójával. Minden karcsapásra ügyelt, hogy tökéletes legyen, pillangóval kezdett, gyorssal kezdett, aztán gyorsra váltott, végül háton úszott, s közben azon járt az agya, miként lehetne végre sikeres, elismert nagymenő. A tó közepén lassított, mellezett, bevárta remélt megmentőjét. Egymás mellé értek, és kezdtek egymásra hangolódni. Arról beszéltek, hogy jólesően meleg a víz, és milyen szépen süt a Nap. Mintegy mellékesen megkérdezte, hogy Ben mivel is foglalkozik valójában, elmondta, de csak nagy vonalakban, nehogy lúzernek tűnjön, majd amikor részletekbe bocsátkozott volna, vendéglátója váratlanul lemerült a víz alá, és csak másfél perc múlva jött fel. A tüdejét tesztelte, mert hát az ő korában kincset ér a jól funkcionáló szerv. És hiába 87 éves, irritálóan egészéges és potens férfi benyomását keltette. Amikor kezdett hűvősre fordulni, eldöntötték, ideje megkeresni a szárazföldet.
Kiúsztak a partra. Az öreg ment elöl, Ben szorosan, de udvarias távolságot tartva mögötte, majd együtt emelkedtek ki a sekély vízből. Ben úgy érezte, tényleg csupán karnyújtásnyira van a vágyott állástól. Ekkor az üzletember felé fordult, mélyen a szemébe nézett, igen, igen, most kér fel, majd annyit kérdezett: kérsz törülközőt?
Kért. Szárazra törölte magát, majd szótlanul megette a számára félretett egy szelet tortát. Mennyei íze volt, az állam legmenőbb cukrászdájából hozatták a hétéves Edwardnak, aki hamarosan átveszi nagyapjától a cégbirodalmat.
