2020. április 29., szerda

ISZONYTATÓ LÁTVÁNY

Fodrásznál kezdtem a napot. Reggel fél hétre mentem. Be sem kellett jelentkeznem, volt hely. Azonnal nekiláttunk. Az utóbbi hónapokban óvatos voltam, nem mertem hajat vágatni, még az utcára sem merészkedtem ki, de most már muszáj volt. Iszonyúan néztem ki.

Még sosem jártam férfifodrásznál. Ragaszkodtam Zitához. Hűségem húsz éven át tartott, és csak a Bródyból (Rádió) való távozás miatt köszöntünk el egymástól. Zsuzsa, majd Viki követte őt. Szerettem a kezüket. A hangjukat is. Beavattak az életükbe. Nem volt vágás szerelmi és kutyás történet nélkül.

Most minden másként történt. A fodrász nem kérdezett semmit. Hozzám se szólt. Nem mondanám undoknak, szerintem csak szerette volna minél hamarabb letudni az egészet. Látta, hogy már megmostam a hajam, így azonnal vágott. Kettőt fentről, egyet jobbról, aztán balról, utána hátulról. Nem tudom hogyan csinálta. Néha ugyan csattogott az olló, hullott az őszes hajam, de semmi faxni, kérdés, lakkozás, waxolás. Nem tartott tovább négy percnél.

Ez volt életem legolcsóbb hajvágása. Egyetlen fillérembe se került. Az újságpapírt, benne a levágott fürtökkel, összehajtottam, és kidobtam a szemetesbe. Tisztán dolgoztam. Lekapcsoltam a lámpát, majd kimentem a fürdőszobából.

A BETONFEJŰ EMBER FIAI

" - Ki Palvicz Ottó?
- Egy ember.
- Mi történt vele?
- Meghalt.
- Hogyan?
- Elgázolta egy autó."
A betonfejű ember badacsonyi, full panorámás luxusingatlanjában illusztris társaság borozgat. A szállodás és barátai, valamint a szomorú képű kőszállító. Visszafogottan mulatnak. Fent a második emeleten a ház ura, Tokaváry Basilides egykori pártfőtitkár, főbíró, ingatlan és mezőgazdasági mágnás egyre nehezebben veszi a levegőt. Haldoklik. Int a csicskájának, amaz szóljon a nőjének, jöjjön fel azonnal. Az egykori szépségkirálynő, a jéghideg tekintetű Monica belép az utolsó útjára készülő férfihez.
- Vedd elő a laptopodat - szól a nőhöz. - Diktálni akarok.
Monica szerencsére még délután betette tölteni, így a készülék üzemképes. Írja, mit ura parancsol néki. A végrendeletét.
- Legidősebb fiam Andor maradjon a Kremlben. Vegye el egy oligarcha lányát, gyarapítsa maga is a vagyont,közben építsen acélból szőtt kapcsolatokat a fekete övessel. Középső fiam, Rezső a propaganda hadseregben jusson egyre feljebb, egészen a tábornoki karig. Legkisebb fiam, András pedig legyen nyájas, hű szolgája a rendszernek.
Mikor mindezt kimondá, Tokaváry egy utolsót sóhajtva elhagyja e földi világot. Betegségét, a homloklebeny kövesedését nem tudta gyógyíttatni. A feje betonkeménnyé válva elviszi őt a nagy útra.
Andor, e halálos órán éppen Grigorij barátja Moszkva környéki vidéki dácsájában vodkázik. Belép egy mutatós csaj, aki kívánja Andort, de Andor nem érez semmit. Grigorij bátorítja, vigye ágyba Julcsevát, a helyi fémkereskedő gazdag lányát, de Andor hajthatatlan. Ekkor Grigorij megunva Andor töketlenkedését, elviszi barátját egy moszkvai bordélyba (night club). Ott Szvetlanat javasolja Andornak, de mielőtt Andor lefektetné alkalmi partnerét, pittyegni kezd a mobilja.
"Meghalt apád. Anyád." Ennyi az üzenet.
Andornak nincs maradhatnékja tovább. Felhúzza a nadrágját. Indul haza. Azonnal. Jó fiú ő. Grigorij közli, nem mehet egyedül. Beülnek Grigorij Maseratijába, azzal Seremetyevóra száguldanak. Ott már várja őket Grigorij sugárhajtású gépe. Két óra alatt a Liszt Ferencen lehetnek. Pár perccel a felszállás után azonban a gép lezuhan. Fogalmuk sincs hol vannak. Grigorij tudja, hamarosan veszélybe kerülhetnek. Vihar közeledik. Gyilkos, orosz vihar. Magához vesz néhány kézigránátot és a frissen zsírozott Kalasnyikovokat. Ad egyet Andornak is. És hozzá négy tárat. Felveszik az Armani napszemüvegeket is. Hóvakság ellen.
Gyalogolnak a hóban. Farkasok üldözik őket. Azonnal támadnak. Torokra. Grigorij kézigránáttal oszlatja a vad falkát. Andor is kitáraz. Azt beleesik a Dnyeperbe. Grigorij kimenti.
A Kremlből kapnak segítséget. Kozákok jönnek, újraélesztenek. Halat esznek.
vége az első résznek

2020. április 27., hétfő

MAGYAR - MAGYAR SZÓTÁR

Tsoma Alexander Korosi (Tibet) valamint Francois Kazinczy (Francia Polinézia), évek óta megszállottan gyűjtik a modern társadalom szavait, kifejezéseit. Próbálják értelmezni azokat, reményeik szerint közösen megírják majd a magyar-magyar szótárukat. A két tudóst interneten keresztül értem el. Az idő rövidsége miatt csupán azt kértem tőlük, kutatásaik eredményeként írják oda a szavak valódi jelentését.

Stratégiai beruházások - lopás
TAO - lopás
Sportlétesítmény létesítés - lopás
Munkahelyteremtő intézkedések - szómágia
13.havi nyugdíj - szómágia
Tóparti fejlesztések - lopás
Magánnyugdíj megtakarítás átcsoportosítása - lopás

Köszönöm.

2020. április 26., vasárnap

TISZTA HALOTT

Bryan, kinek ősei 1620 szeptemberében ott szorongtak a Mayflower fedélzetén, ennek köszönhetően nincs Bryannél fanatikusabb és hűségesebb patrióta az USA-ban, nem mellesleg saját maga vágná le a kezét a fészerben ha az a kéz mégis a demokratákra ikszelne a szavazáson, de ilyet biztosan nem tesz, hisz Bryan imádja vezetni a tuningolt, nemzeti jelképpé marketingelt Mustangját, továbbá Bryan megveszekedett republikánus, eképpen őrült rajongója a világ legokosabb emberének, aki tegnap azt mondta, "ha a tisztitó és fertőtlenítőszerek megölik a COVID-19-et, akkor miért ne hatna ez belsőleg is, mi lenne ha kipróbálnánk?", ezért Bryan kiment a mosdóba, majd a műanyag flaskákból kiitta az antimikrobiális anyagot, közben szelfiket csinált és azonnal posztolt, így mire az utolsó kép is feltöltődött a netre, jó illatú, tiszta halott volt.


2020. április 

HOGY VANNAK...?

Beszélt, nyilatkozott, karanténvideózott már szinte minden ismert színész, rendező, irodalmár, két hete feltűnt celeb, tudjuk hogyan porszívóznak, táncolva a gégecsővel, beszélve közben az 1200 watt szívóhatással habzsoló kis ördöghöz, elmondták mennyit vedelnek a nőjével, egyetlen görbe estén minimum ötvenezer forint csorog le a torkukon, aztán bevezetnek a konyháikba, ahol sosem látott csúcsteljesítményeknek lehetünk tanúi, előkerülnek a frissen sütött fénylő kalácsok, mert a bezárt ember süt, főz, eszik.
Erzsit és Pistát, a Havanna lakótelep B-tömbjének negyedik emeleti lakóit még nem kérdezte senki. Eljött hát az ő idejük, meséljenek végre az életükről.
- Mit mondjunk?
- Amit szeretnének.
- Nem szeretnénk semmit. Itt rohadunk bent hetek óta.
- Nyilván a szeretet átsegíti önöket e nehéz időszakon.
- Szeretet? A járvány előtt adtam be a válókeresetet.
- Miért?
- Ha maga élne Erzsivel, nem kérdezne ilyeneket.
- Veled se könnyű, Pista. Nagy szemét vagy, maradjuk ennyiben.
- Élő adásban vannak.
- És ki nem szarja le? Ez az igazság.
- Kérem.
- Ne kérjen semmit. Szar ez az egész.
- Mivel töltik az idejüket?
- Veszekedéssel. Már rég leléptem volna, de hova menjek, mondja már meg!
- Én kussolok, nincs kedvem vele beszélni.
- Mi lesz ha véget ér a járvány ? Visszamennek dolgozni?
- Dolgozni? Kirúgtak mind a kettőnket.
- Nekem már élni sincs kedvem.
- Nekem se.
- Mi a ma esti program? Tévéznek, olvasnak?
- Alszunk.
- Van még kérdése?
- Nincs. Nagyon érdekes volt. Köszönöm a beszélgetést. És vigyázzanak magukra!

Holnap Tóthékkal láthatnak, hallhatnak beszélgetést, itt a youtube csatornámon.

NAGYON FONTOS TUDNI!!


Tóth Gabi észre sem vette, hogy lefogyott 25 kilót.

- Azt sem, amikor felszedte.

Tóth Gabit immár nem foglalkoztatja a súlya, nem érdekli a külseje.

- Most már csak saját magával és az instájával foglalkozik.

Rettenesen dühös a férjére Weisz Fanni, mert hiába kéri, a férfi soha nem vesz fel papucsot, így a zoknijai piszkosak, szöszösek.

- Fanni valójában azt akarta neki mondani: "te magad légy papucs!"

Catherine Zeta-Jonest smink nélkül nem ismerte fel a telefonja.

- Azt hitte Michael Douglas.

A Szomorú vasárnapot játszotta hegedűjén Varga Judit igazságügy-miniszter.

- Mága Zoltán máris felkérte sztárvendégnek a következő Aréna koncertjére?

Férjhez ment indiai szerelméhez Demcsák Zsuzsa.

- Akkor most nyugi van egy ideig.


Ha nem akar tudatlannak tűnni, sikerekre, elismerésekre vágyik, a társasági élet jól informált Jolly Jokere szeretne lenni, követni akarja hazai hírességek szerelmi ügyeit, fogyásait, étkezési szokásait, képes legyen eligazodni a világ dolgaiban, valamint ne vegyen mindent halálosan komolyan, akkor továbbra is keresse és olvassa a Nagyon fontos tudni! hírösszefoglalóit. 

2020. április 23., csütörtök

NE BALHÉZZ A KARANTÉNBAN!!!

Szegeden ismertem meg. Már az első este bepróbálkozott. Hamar lejátszottuk a dolgot. Kettőt ütöttem fejre, egyet vesére. Kifogaztam. Két napig véreset vizelt. Többet nem kísérletezett. Nem lettem csicska. Utána testvérként éltünk egymás mellett. Karanténban.

Zsocesz hirtelen felindulásból követte el azt, amit. Magamról inkább nem írnék semmit. Én is megérem a pénzem. Nyolc év alatt kiismertük egymást. Éreztem, a Csillag után jó útra tér majd. Nem ment könnyen, de mindvégig bíztam benne. És igazam lett. Pár évre ugyan szem elől vesztettem, de a minap ismét jelentkezett.

Azt írta, meghatotta őt a kampány. Hogy ez mennyire szép. És milyen igaz. És, hogy erre még soha nem volt képes. Mindig csak balhézott, verekedett, de immár másképp csinálja. Mert ez mennyire jó. Összebújni. Azóta a nap 24 órájában. Csak ezt. Mindig. És dokumentálja. Eddig hetven részt vettek fel az élettársával. Messengeren mutatta. Gyönyörűen csinálják. Beleéléssel. A közelikre is ügyelnek. Minden látszik.

Azt kérdezte, hova küldhetné el a sorozatot. Szeretne maga is hozzájárulni a "Veszekedés helyett összebújni" kampány sikeréhez.
Mondtam, hogy jó gyerek a Zsocesz. Tesó.

2020. április 19., vasárnap

NAGYON FONTOS TUDNI!!

Pumped Gabó saját bevallása szerint a csajával havonta minimum ötvenezer forintot költenek italra.

- Azt hittem többet.

A járvány ellenére sem marad el a Szépek szépe szépségverseny.

- Még szép.

A Luxusfeleségek új szereplője Molnár Nini helikopterrel érkezett a wellneshétvégére.

- Mégis mivel ment volna?

Rogán Cecília ujjai egy ismeretlen férfi ujjaiba fonódnak.  A sikeres vállakozónő most közzétett híradása és a kezeikről készült fotója szerint levelet és virágot is kapott titokzatos hódolójától. 

- Vágottat, vagy cserepest?

Kelemen Anna vasárnap reggel lefényképezte a melleit, majd kitette egy közösségi oldalra.

- Vidám vasárnap.

Ha nem akar tudatlannak tűnni, sikerekre, elismerésekre vágyik, a társasági élet jól informált Jolly Jokere szeretne lenni, követni akarja hazai hírességek szerelmi ügyeit, fogyásait, étkezési szokásait, képes legyen eligazodni a világ dolgaiban, valamint ne vegyen mindent halálosan komolyan, akkor továbbra is keresse és olvassa a Nagyon fontos tudni! hírösszefoglalóit.


2020. április 18., szombat

MÓNIKA

Hétfő van. 

Eszembe jut Palásti Mónika. A történészből lett rádióriporter, a végtelenül kedves, okos, életigenlő kolléga, aki a szolgálati autóval éppen hazafelé tartott egy vidéki riport után. Nem ő vezetett, hanem a hivatásos gépkocsivezető. Sötét volt, talán köd is, belerohantak egy kivilágítatlan szekérbe. A kocsi szélvédőjén áttörő rúd szétroncsolta Mónikát.  A fejét találta el. Mentőhelikopter vitte kórházba, ahol egyik műtét  követte a másikat. Agysérültként hónapokig élet és halál között lebegett. A Budakeszin lévő Országos Rehabilitációs Intézetben óvó kezek vigyáztak rá. Megmentették, a régi életét azonban soha senki nem tudta már visszaadni. Az orvosi bravúrnak valamint édesanyja lelkiismeretes és áldozatos munkájának is köszönhetően kapott még tizenkilenc évet,  és láthatta a lányát felnőni.

Ha ma történt volna a baleset, ki tudja mennyi esély maradna a számára, hiszen a Budakeszin lévő kórházban, a miniszteri rendelet értelmében 200 ágyat kell felszabadítani a koronavírus járvány miatt. A kórház igazgatója ezt nem tudta, vagy nem akarta teljesíteni, hiszen hova küldje a súlyos betegeket, ezért menesztették állásából.

Az elbocsájtott igazgatót ma délelőtt tapssal búcsúztatták a kórház dolgozói.

Húsvét van, hétfő, 2020 tavasza.






KORONÁS BALHÁTVÉD

Józsi világa egyszerű. Még véletlenül sem hasonlítanám ezt a faék működési elvéhez, amihez ugye még egy négysoros használati útmutató sem szükséges, szóval Józsi megbízhatóan és kiszámíthatóan mindig ugyanolyan, élete eddigi negyven év bizonyítja, hozza azt amit elvárnak tőle, vagy amit ő képes adni a világnak. Cefréz, takarmányt adagol, megbügyköli a szomszéd verdáját, amivel aztán elmennek a szomszédos faluba a járási bajnokság esedékes forduláját megtekinteni. Békés polgára szűk pátriájának, ahol többségében olyan emberek élnek, mint Józsi, akit nem érint meg falu határon túli univerzum.

Mostanában hallott ugyan valami vírusról, de azt mondja, hiszi ha látja, de ő még nem látott semmit, ezért aztán ne basztassák a fejét hülyeségekkel, meg ne akarják, hogy vasálarcot hordjon (a maga kedves módján így nevezi a védőmaszkot), meg mi az, hogy ne mehessen be a meccs után a Fregoli presszóba a haverokkal egy felesre és négy sörre.

Azt végképp nem értette, miért nincsenek meccsek.

Tegnap tudta meg, hogy meghalt Tóth III. balhátvéd, a kedvenc focistája, a csapat sztárja, egykori osztálytársa. Koronás volt.

Józsinak valami már dereng.

Talán.






2020. április 16., csütörtök

NAGYON FONTOS TUDNI!!

Schobert Norbi 15 kilót fogyott.

- És?

Schobert Norbert lefotózta a saját, zsírmentesített hasát.

- Köszönjük Norbert.

A Norbert hasfaláról készült kép szebbé, jobbá teszi-e a világot?

- Nem.

Érdekli Önt, hogy Tóth Gabi anyatejből készült ékszert visel?

- Nagyon nem.

Megmutassuk Bódi Margó tinikori fotóját?

- Muszáj?

Felismeri a 22 éves Fásy Zsüliettet, aki négy év után most először posztolt magáról képet?

- Kit?


Ha nem akar tudatlannak tűnni, sikerekre, elismerésekre vágyik, a társasági élet jól informált Jolly Jokere szeretne lenni, követni akarja hazai hírességek szerelmi ügyeit, fogyásait, étkezési szokásait, képes legyen eligazodni a világ dolgaiban, valamint ne vegyen mindent halálosan komolyan, akkor továbbra is keresse és olvassa a Nagyon fontos tudni! hírösszefoglalóit.









BÚJJ MELLÉM!

Már akkor késésben volt, amikor azon az undok februári hajnalon a szülész-nőgyógyász masszázsának köszönhetően beindult a szíve, az ereiben lassan lüktetni kezdett a vér, a hamuszürke arcocskája pirulni kezdett, így pár másodperccel később az anyja és a jelenlévő kórházi szakmberek nagy megkönnyebbülésére végre felsírt, az ügyeleti naplóba pedig beírhatták: sikeres élveszülés. A komplikációkról, tartva az esetleges központi vizsgálattól, nem tettek említést. Lényeg, hogy megérkezett, igaz, három héttel a prognosztizált nap után.
Az élete, tekintve a ráérős, késleltetett világrajövetelét, egy hosszú és végtelenül kínos lemaradástörténetté állt össze, csupa elszalasztott lehetőséggel, ezernyi rosszul felismert helyzettel és az azokra adott döbbenetesen pocsék válaszokkal, amelyek egyre jobban lelassították az érvényesülésért folytatott versenyben, mígnem ráeszmélt: elment mellette a világ.
Ez persze önmagában még nem olyan tragédia, hiszen mindenki mellett elmegy a világ, és még csak észre sem veszik, ugyanolyan bárgyú módon boldogtalanok, mint azok, akik már tudják, menthetetlenül sodródnak a teljes jelentéktelenségbe. Kékharisnyás barátnői a nekik járó énidőben szervezett közös kocsmázásaik során még véletlenül hagyják ki a kötelező okoskodást, elmondják neki, nem az idő, az ember múlik.
Sziszi idén lesz harminckettő, de a szakmájában már haszontalan vén kurvának tartja a sikeres és magát nélkülözhetetlennek vélő huszonéves kollektíva. Sziszi az évek során valóban lelassult, a lehetőségek száma a nullára redukálódott, és amilyen kényelmesen arisztokratikus, az utolsó nagy esélyt sem vette észre, pedig a főnöke behívta magához, folyamatosan dicsérte, majd cirógatni kezdte az arcát, és ott lent. Nem tudott kedves lenni, pedig manapság az ilyenfajta, racionálisan irányított viszonosság felgyorsíthatja a dolgokat.
A hidegséget érzékelve már a főnöke is hülye kurvának nevezte, akinek semmi sem jó, majd két hónapnyi végkielégítést ígérve neki, felajánlotta számára a távozást. Ezzel a lehetőséggel bezzeg gyorsan élt és távozott.
Pechére pont abban az időben, amikor kitört a járvány. Akit addig még nem rúgtak ki a munkahelyéről, megtették most.
Sziszinek fogalma sem volt hogyan tovább. A szakmáját, érthetetlen ugyan, hogy miért, még mindig szerette, de érzelmi-szellemi állapotát tekintve menthetetlenül lelassulva csak arra volt képes, hogy belássa, a médiavilágban, és persze a karanténba szorult internetes művilágban totális a túlkínálat. Mindenki nyüzsgött, mutatta magát, a karanténban a sztáríró is sztárriportert játszott, a bizalmaskodás napi tevékenységgé vált, mekkora durranás, ha a kegyetlen rendező emberi arcát villanthatják fel a monitorban, lájkolták is, mi az amit nem mondtál még el magadról eddig, de itt és most el fogod, mert mi ugye jóbarátok vagyunk, hallgatunk, látod, isszuk a szavaidat, csak mesélj, médiás házaspárok vetekedtek a ki a jobb fej a karanténban? játékban, egyszóval Sziszi nem tudta, lehet-e, maradt-e még neki akárcsak egyetlen dobása is az életben.
Persze. Miért ne lehetne? Mindenkinek jár 15 perc hírnév.
Egy kiégett, még nálánál is jobban lelassult, valójában már évekkel ezelőtt leállított kollégája segített neki az újrakezdésben. Ötletet adott. Mivel a lakástalkshow már létező műfaj, meglévő, díjakkal elhalmozott műsor, az alany ott ül a riporter ágyán, cipő nincs rajtuk, teáznak és lelkiznek, az embernek már a látványtól sírhatnékja van, a végtelenül unalmas alanyoktól szintén, aztán van ugye beköltözős műsor, ahol a riporter becuccol az alanyához, ennél közelebb kerülni (testileg-lelkileg) a kiszemelt hírességhez szinte lehetetlen. Vagy talán mégsem?
Így született meg az új platform a "Bújj mellém!", ez a merészen bevállalós tartalomgyártás, Sziszi utolsó, nagyon nagy dobása. Nem csinál mást, mint meztelenül várja az alanyát az ágyban, aki a fürdőszobából lép be a hálóba, lassan jön, ezidő alatt narrációban életrajzi adatokat közölnek róla, majd amikor Sziszi ágyához ér, leveti a köntöst és csupaszon becsusszan Sziszi mellé. Ő finoman, rendkívül nőies mozdulattal megemeli a paplant, ezzel segítve alanyát a befekvésben. Arcuk egészen közel kerül egymáshoz, így beszélgetnek. Érzik egymás leheletét is. Ez valami egészen új minőség, lélekflow, totális feltárulkozás, levetkőzés. Semmi sem marad titokban. Ha túlságosan belemelegednek a beszélgetésbe, akkor lekapcsolják a fejlámpákat. Csak a hang marad. Eddig minden adás így ért véget.
Sziszi behozta a lemaradást. Képtelenség neki ellenállni.




2020. április 14., kedd

NAGYON FONTOS TUDNI!!

Vajna Tímea úgy érzi, túl nagy a feneke. Igaza van?

- No comment.

Még mindig a titokzatos Lacit szereti Vajna Tímea?

- Nem, már Zolit.


Képezi-e magát a karantén idején Zámbó Krisztián?

- Igen. Megtanult kapálni.

Igaz-e, hogy vasálarcot kell hordania az Álarcos vetélkedő 3. helyezettjének, Árpa Attilának?

- Nem.

Miről olvasott a miniszterelnök a kedvenc bulvárlapjában?

- Hogy minden nagyon jó.


Ha nem akar tudatlannak tűnni, sikerekre, elismerésekre vágyik, a társasági élet jól informált jolly jokere szeretne lenni, továbbra is keresse és olvassa a Nagyon fontos tudni hírösszefoglalóit!


NAGYON FONTOS TUDNI!!

Miért szakított egymással Várkonyi Andrea és Zsidró Tamás?

Csak.

Mit csinált 39. születésnapján Bódy Szilvi?

Szelfizett.

Emlékszik még Renatóra a Big Brotherből?

Nem.

Mit javasol Steiner Kristóf a kezdő vegánoknak?

Ne egyenek húst.

Kíváncsi arra, vajon kivel alszik Hajdú Péter?

Nem.

És arra, hogy hány évvel (minimum 20) fiatalabb az a nő, akivel a reggeli tojásrántottáját megosztja?

Arra sem.


Holnap újabb izgalmas titkoknak járok utána. 


2020. április 11., szombat

TAKSONY ATYÁT BOLDOGGÁ TETTÉK


Ha apámék nem visznek el megkeresztelni Géza atyához, aki Sebes nagyanyám emlékei szerint nem sajnálta a szenteltvizet tőlem, én pedig állítólag, némán, vagyis a szokásos hiszti és zokogás nélkül tűrtem, hogy a homlokomról indulva a szemembe csorogjon a lé, nem úgy, mint az előttem megkereszteltetett gyerek, aki apró talpával megrúgta az atyát, szóval, ha azon a vasárnapon apám templom helyett inkább meccsre ment volna,, a Dorog-Esztergom örökrangadóra, akkor harmincöt évvel később talán soha nem találkozom Taksony atyával, aki jelen pillanatban legalább annyira részeg, mint én. Ez persze így, ebben a formában nem teljesen igaz, mert ugyan mindig együtt piálunk, és cseppre ugyanannyit vedelünk, de vele ellentétben én soha nem balhézom, csak veszettül röhögök, fejhangon, olykor ugatva és a fejemet rángatva, mint Tom Hulce az Amadeusban. Most is vinnyogok, hogy min azt nem tudom, szerintem Taksony atya arcán, amely legalább olyan ronda, mint a vén Salierit alakító Abraham F. Murray pofája a Forman filmben. Milyen érdekes, így beállva, totál részegen, két üveg tömény és hat sör után mindig eszembe jutnak a nevek. Józanul soha.
Tulajdonképpen sírnom kellene, mert fogalmam nincs mit csináljak Taksony atyával, ezzel a gorillajárású, talpig bőrbe öltözött 100 kilós óriással, a klérus fekete bárányával, a kocsmák nehézsúlyú pankrátorával. Mostanában egyetlen ivászatunk sem végződött békés és felszabadító hatású hányással, mert előtte mindig átrendezte a teret, székeket, asztalokat aprított fel és persze orrokat lapított össze.
Bűntudatom van, oly mély és nem múló, lelket mardosó bánatom, amin a sok gyónás sem segítene. Én tehetek mindenről.
Én, a megkeresztelt, mégis bigottan ateista, pénzt csókolgató, puncikat hajszoló, élvhajhász menedzser.
Pár évvel ezelőtt, kivételes és máig érthetetlen módon, két hónapig jártam egy kispesti bigével, aki mesterien főzött, az ágyban istentelen dolgokat művelt velem, leste minden kívánságomat, miközben ő csak egyet kért tőlem viszonzásul. Kísérjem el a vasárnapi misére, majd a délutáni egyházi könnyűzenei koncertre. A Te Deum avagy a Bíborszívek Bárányai koncertjére. A gyermekkorban rám locsolt szenteltvíz miatt engedékenynek bizonyultam.
Nem ájultam el a Bíborszívektől, az pedig egyenesen dühített, amikor a zárószámot felállva, közösen kellett elénekelni a zenekarral, A csajom odavolt értük és mindenáron dedikációt akart kérni az együttes friss cédéjére. A koncert után megvártuk hát őket a templom előtt. Végtelen szelídséggel, áldással kísérve minket aláírták a borítót, majd Taksony atya meghívott a plébánia melletti szállására. Ott teával és keksszel kínált, közben elpanaszolta, hogy mennyire kezdetleges gitárokon, dobokon, szintetizátorokon kénytelenek játszani. Eszembe jutott, a kormány éppen akkor írt ki többszáz milliós pályázatot egyházi zenekarok és előadók számára, új hangszerek vásárlására. Taksony atya szerényen annyit mondott, szegény az ország, máshol nagyobb szükség van a támogatásra, nem érdemlik meg ezt az adományt. Végül lyukat beszéltem a hasába. Mire éjfélkor búcsúzkodni kezdtünk, megígértettem vele, hogy minden rosszérzése ellenére pályázni fog.
Isteni csodaként, valóban horribilis pénzeket utaltak ki nekik, így Taksony atya is hozzájutott egy lakkfekete, dögös Gibsonhoz. Ezt követően lejártam a próbáikra és hamarosan eretnek gondolatom támadt. Sztár csinálok Taksonyból. Ellenkezett ugyan, de nálam erőszakosabb és rámenősebb menedzser nem lézeng a pályán. Bőrszerkóba öltöztettem Taksonyt és új zenészeket szerveztem mellé. Taksony atya, immár trash metált kezdett játszani. Kurva jól. Keményen, bátran, gátlástalanul. És hogy tud hörögni a szólók után!! Megkértem, növesszen vikingszakállt, mert úgy állatiasabban mutat a színpadon. Megtette. Vadítóan nézett ki, lehetetlen volt nem őt bámulni. Nem is értettem, egy ilyen gitáros fenomén, mint ő, miért és miként rejtőzött a papi revendába bújva. Egy idő múlva már ő is élvezte az újfajta hangzást, a keményebb stílust, kiváltképpen azt követően, hogy egy nyilvános próba szünetében, a férfivécében boldoggá tette őt egy huszonéves lányrajongója. Most három nője van, az egyiktől gyereke is született, Terézke.
Mondanom sem kell, Taksony atya hűtlen lett az anyaegyházához, és immár rockerként, Death Frank Jonathan néven járta a vidéki művházakat, fesztiválokat. Két nagylemez után úgy tűnt, végre megnyílik előttünk a világ, nemzetközi rocktalálkozókra is mehetünk, de beütött a krach, ezzel a nyavalyás járvánnyal. Fuck, és még egyszer fuck. Dühös vagyok.
Hónapok óta egyetlen bulink sincs. és már lóvénk se sok. Ami maradt azt piára költjük. Death Frank, azaz Taksony atya múlt héten bement a plébániára, de közölték vele, nincs bűnbocsánat, az egyház nem fogadja vissza. Ők is hallottak Taksony atya balhéiról, a körülötte lebzselő, szexre éhes nőkről, a bal kézről született gyerekéről. Mégis, hogy képzeli?
Egyetlen reményünk, a tegnapi hír: arra ösztönzik a szervezőket, vagyis arra adnak majd pénzt, hogy a járvány miatt elmaradozó külföldi sztárzenekarok helyett hazai előadók részvételével rendezzenek fesztiválokat. Na, talán majd most.
Taksony alig áll már a lábán, holtrészegen támolyog, képtelen mindezt felfogni., Alkoholtól szedáltan mégis képes újabb kört rendelni, én pedig vele iszom végkimerülésig, a teljes tompultságba. Mielőtt kimennénk a szokásos, kocsmázás utáni közös hányásra, röhögve annyit mondok neki, Isten útjai kifürkészhetetlenek.


2020. április 8., szerda

SZERETŐK

István levelet kapott. Kicsit furcsállotta, hogy a borítékot nem a postaládában találta, hanem az előszobában, a bejárati ajtó alatt. Ott csúsztatták be. Reggel volt, a gyerekek még aludtak, a felesége pedig a konyhában kávét főzött. Mi lehet ez? István összerezzent. Attól félt, talán valaki így akarja leleplezni, pedig az a nő már a múlté. Rövid liezon volt, meggondolatlan félrelépés. Megbocsájható botlás. Két éve történt. Gyorsan felkapta a borítékot, és beosont vele a vécébe. Félve kezdte olvasni.
"Kedves István! Bizonyára meglepődik, hogy levelet írtam önnek, de nem volt más lehetőségem. Sok éve ismerjük egymást, igaz, szinte soha nem beszéltünk. Udvariasan köszöntünk egymásnak, néha megkérdeztem, hogy vannak a gyerekek, jól tanulnak-e, de ennél többre sosem volt idő. Szokásos, rövid lépcsőházi beszélgetések voltak ezek. Nem akartam zavarni. Láttam, mindig siet, ön persze dolgozó ember, mi pedig a feleségemmel együtt nyugdíjasok vagyunk. Két héttel ezelőtt összeszorult a szívem, amikor megláttam az ajtójukon azt a piros feliratot. Karantén. A feleségemmel együtt aggódva gondoltunk önökre és szorítottunk azért, hogy meggyógyuljanak.
Talán ön is emlékszik rá, legutóbb pár nappal ezelőtt a lépcsőházban találkoztunk. A szemetet vittem le. Örültem, hogy látom, ugyanakkor nem értettem, miért nincs magán szájmaszk, de nem akartam okvetetlenkedni, mert szokása szerint nagyon sietett. Az feltűnt, hogy köhögött. 
Ezt a pár sort a kórházból írom önnek. Ha szerencsém van, még kijövök innen. A feleségemmel azt beszéltük meg, ezt a levelet ő fogja önhöz eljuttatni. De csak akkor, ha rosszabbra fordul az állapotom. Ha nem élem túl.
Nincs bennem harag.
Kívánok önöknek sikeres és boldog életet! Vigyázzon a családjára! Baráti üdvözlettel, Békés Zoltán, 4. emelet 3-as ajtó.
István fellélegzett. A szomszéd nem buktatta le. Zsebébe gyűrte a levelet, Kiment, megitta a kávét, majd e-mailt írt a régi nőnek. Tíz perc múlva megérkezett a válasz.
Újrakezdik.

2020 április 6.

NAGY KÓPÉ



Nagy kópé a Jenci. Igazi mókamester. Sosem szomorú. Mindig csak nevet. Nem olvas híreket, nem néz híradót, nem hallgat rádiót. Készül a húsvétra. Locsolóvers, kölni, eszem-iszom, mulatság. Szólt a cimbiknek is. Együtt mennek a lányos házakhoz. Ahogy tavaly, idén is végigcsókolják fehérnépet. Hülyék lennének kihagyni. Az anyjához is menne, de nem engedik be hozzá az intenzívre. Aztán már miért nem? Nem akar ő rosszat. Csak locsolni, ünnepelni. Akkor is bemegy. Vele nem baszhat ki senki. Elvégre húsvét van. Vagy nem?

2020 április 7.

2020. április 5., vasárnap

MAGDA GOEBBPROP NYOMÁBAN

Oriana Fallaci őrjöngött. Darabokra szaggatta a Ha meghal a Nap féltve őrzött, az amerikai űrhajósok dedikálta példányát. Pedig ezt a könyvet az imádott apjának írta. Hogy büszke legyen a lányára. Vajon most mit mondana?
Undort érzett, és mélységes csalódottságot. Még csak délelőtt volt, de firenzei lakásában megállás nélkül járkált, meztelen, csontos lábai hangosan csapódtak a parkettához. Órákon keresztül csinálta, s közben dühösen, szinte tajtékozva három doboz cigit elfüstölt. Cafatokra tépte a Harag és büszkeséget is. Ő, akinek megvolt Khomeini, Jasszer Arafat, Moammer Kadhafi, sorolni is képtelenség hány címeres gazembert kapott el és kényszerített vallomásra, pont neki, a rettenthetetlen riporternek, akitől a fél világ rettegett, nem sikerült. Pedig nagyon akarta. Ez lett volna pályája megkoronázása. A "Vezér-interjú" . És most ahelyett, hogy őt ünnepelnék, istenítenék, sokadjára megint leborulnának a nagysága előtt, egy no name riportert magasztalnak. De ki ez az ismeretlen Magda Goebbprop? Sosem hallott róla. Egyet még megtehet. Kideríti, hogyan csinálta. Oriana elszántan, mintha csak az élete múlna ezen, munkához látott. Meg akart tudni mindent.
Alig negyvennyolc órával később már a másik országban volt. Először Magda Goebbprop legközelebbi munkatársaival találkozott. Név nélkül nyilatkoztak. Kivétel nélkül mind azt mondták, maguk sem hitték, hogy Magda képes lesz-e valaha ilyen interjút készíteni. Sőt, már azt is kisebb csodaként értékelték volna, ha a szakmában csak Mikrofonállványnak nevezett nő a köszönésen és a bólogatáson kívül akár csak egyetlen épkézláb kérdést fel tudott volna tenni. Eddig ez sosem sikerült neki. Valami történhetett vele. De vajon mi? Oriana vérszemet kapott.
Szállodai szobájában meghallgatta Magda összes Vezér-interjúját. A korábbiakban valóban nem történt semmi, Goebbprop minden esetben csupán kétszer szólalt meg, az elején és a végén. Szerepe erre a két rövidke mondatra korlátozódott: jó reggelt és a végén, köszönöm a beszélgetést. És egy-két alkalommal köhögött, de olyankor meleg, szinte már búgó hangon azonnal elnézést kért.
Az utolsó, a világhírt eredményező és forradalmi változást elindító interjúja azonban egészen megdöbbentette Fallacit. Kőkemény nyitás után, mint egy ereje teljében lévő izmos és magabiztos UFC harcos, Magda először megsorozta, majd "lábsöpréssel" többször földre vitte alanyát. A szópárbaj során végig centikre volt a "fojtófogástól".
- Maga nem mond igazat. Negyvenedszerre is felteszem a kérdést: miért?
- Gondolom ön is készül a karácsonyra. Vannak szép díszei?
- Hülyének néz? Azt kérdeztem: miért?
- Mi már megvettük a díszeket, sőt a halat is beszereztem. Magam vágom fel szeletkékre.
- Rendben, ezt már tehát tudhatjuk, hogy szereti a halászlét. De mondja már el! Miért?
- A feleségem üresen szereti, lé és hal, talán még ikra, én viszont nem bírom tészta nélkül. Lesz benne. Én így akarom. Legfeljebb ő majd kiveszi. Ja, és magam gyúrom a tésztát is! Hat tojás, ez a titka.
- És ez kit érdekel? De komolyan?
Fallaci elképedve hallgatta a heves és brutálisan kemény szópárbajt. Nem értette a változást. Magda Goebbprop, vagyis Mikrofonállvány bekeményedését.
- Ezt csinálja évek óta. Minek szórakozik itt velem és a hallgatókkal? A kérdés változatlan: miért? Erre válaszoljon!
- Én szórakozom? Maga szórakozik. Én nem ehhez vagyok szokva! Nem lesz ennek jó vége!
- Elég ebből! Ha most sem válaszol, akkor álljon fel és menjen ki a stúdióból! Többé nem akarom itt látni! Maga hazudik. És ne röhögjön!
Rejtély. Mi történt a kérdezővel? Hogyan tört fel belőle ez az elsöprő erő és bátorság? Ennek kiderítése legalább akkora bravúr lesz, mint a Khomeini interjú Teheránban. Addig nem megy vissza Olaszországba, amíg meg nem fejti a titkot. Hogyan lett a népbutító Mikrofonállványból a forradalmi változások hőse?
Nem kellett sok idő ahhoz, hogy Oriana Fallaci a világ elé tárja annak az interjúnak a történetét, amely alapjaiban rengette meg a bebetonozottnak hitt rendszert. Magda Goebbprop pedig a butuska asszonyból forradalmár lett. Íme egy részlet a holnap megjelenő riportból.
"A korán kelő Nap halovány fénye jelezte, elérkezett az idő. Magda Goebbprop fél négykor kelt. A fürdést kihagyta nehogy elkéssen, majd immár a kihalt utcán a megrendelt taxit várta. Hideg volt. Szemerkélt az eső. Lehangoló hajnal. Négy óra öt perckor a kocsi lassan lefékezett a ház előtt. Magda asszony beszállt. Ránézett az órájára, még időben van, nyugtatta magát.. A sofőr nem szólt hozzá. Ismerték egymást. Sokadik hajnalon fuvarozta őt a szakállas férfi. Emlékezett, az első alkalommal tamil migránsnak hitte a fuvarost. Akkor nagyon félt tőle. Utálta. Most sem szereti. Miért mindig őt küldik? A taxi elindult. Amikor kiértek a főútra, a közelgő interjúra gondolt. Ha ma is udvariasan és alázatosan hallgat, abból nem lehet baj, csak köszön, elindítja a beszélgetést, majd a végén elköszön, erősítette meg magában a szokott protokollt. Ám ekkor a kocsi váratlanul egy szűk sikátor elé kanyarodott. Pár méterrel beljebb lefékezett. Az ajtót ismeretlen férfiak kinyitották, majd határozott hangon felszólították Magdát, hogy üljön át az ott parkoló járműbe. Goebbprop sikoltott, de lefogták, majd erővel kihúzták. Mindez pillanatok alatt történt. Az autóban egy szúrást érzett a karjánban. Valamit befecskendeztek, de nem tudta mit. Elszédült, de boldogságot érzett, egyfajta lebegést, könnyedséget, gondtalanságot, szabadságot. Megmagyarázhatatlan bátorság kerítette hatalmába. Mikor az autó megérkezett a munkahelyére, egy eddig ismeretlen erőt kezdett érezni magában. És ez az erő végig vele maradt. Kábítószer. Azt kapott.
Mindezt csak napokkal később tudta meg, de addigra már kirúgták a munkahelyéről, és a nép a leleplező erejű interjú hatására fellázadt. A Vezér végül egy meggondolatlan, túl őszinte mondatának köszönhette a vesztét: elárulta, mindig gyufatésztával eszi a halászlét. Az ő országában azonban az alig érzékelhető többség, mégis tészta nélkül szereti a hallét. Nem banánhéj, tészta lett a végzete. Hat tojásos.
Megbízható forrásom azt állítja, az ellenzék rabolta el és drogozta be Magda Goebbpropot. Sok éven át vártak arra, hogy Magda végre úgy viselkedjen, ahogy egy tisztességes újságírónak dolgoznia kell, végezze a dolgát, kérdezzen, szembesítsen. Ez azonban idáig nem történt meg, A türelmi idő lejárt. Nem volt más választásuk. Csak a speciális kábítószer. Régi trükk. Bejött."
Oriana telefonja szünet nélkül cseng. Bravúros riportja az egyetlen, amely világossá tette, mi történt Mikrofonállvánnyal, hogyan nyerte vissza függetlenségét az ország. A Magdával készült interjúját pedig holnap hozza le a The Washington Post és a The Guardian. Fallaci megint királynő lesz.

2020 április 5.


KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...