2018. március 11., vasárnap

A TÚLÉLŐ DÖBBENETES VALLOMÁSA



Egy távoli (titkos) rehabilitációs otthonban találtunk rá a közelmúltban történt vérengzés túlélőjére. Felkavaró, drámai vallomás következik. 

- Kérem, ne fotózzon!
- Hátulról sem szabad?
- Nem.
- Nem fogják felismerni.
- Mondtam, hogy nem. És a mobilját is kapcsolja ki.
- Rendben.
- A kollégája is.
- Laci. Kapcsold ki.
- Így már jó. És a nevem se legyen benne a cikkben. 
- Nem lesz.
- Maguk magyarok?
- Igen, azok vagyunk.
- Jaj. Mire kíváncsiak?
- Mindenre.
- Nem könnyű erről beszélni.
- Megértjük. Ön az egyik túlélő.
- Többen vagyunk, de én hónapokig voltam kórházban, és még most sem biztos, hogy felépülök valaha.
- Úgy hallottuk, hogy hetekig élet és halál között lebegett.
- Így van.
- Hány golyót kapott?
- Nem tudom. Az orvosok szerint négy talált el, de legalább 200-250 töltényhüvelyt találtak a helyszínelők.
- Döbbenet. Mintha egyenesen magára vadászott volna a tettes.
- Nem mintha. Meg akart ölni.
- Miért? 
- Nem tudom. Talán passzió. Ez lehet a szenvedélye. De árulja már el, ki ez az ember? Ön biztosan jobban ismeri.
- Higgye el, semmit nem tudunk róla.
- De mit csinál?
- Fogalmunk sincs. Vadászik. Meg lovagol. Ennyi.
- Ez nem sok. 
- Mi is így gondoljuk. Ismerte őt korábban?
- Csak hírből. Rémes alak lehet.
- Éppen ezért kérdezem, nem kellett volna óvatosabbnak lennie?
- Hogyan? Én itt élek, hova mentem volna?
- Ebben igaza van.
- És azt honnan tudhattam volna, hogy mikor jön? Igaz, a környéken már beszélték, hogy itt van, de ezt nem hittük róla.
- Mit?
- Azt, hogy a levegőből fog lőni. Nálunk ez nem szokás. Barbár az ilyen.
- Nem hallotta a helikopter zaját?
- De hallottam, csak én naiv azt gondoltam, takarmány érkezik, azt szórják majd le.
- Tévedett és ez majdnem az életébe került.
- Megállás nélkül tüzelt. Szegény testvérem sajnos nem élte túl. 
- Próbálta megmenteni?
- Hogy tudtam volna szerencsétlent? Pillanatok alatt kivérzett.
- Utána mi történt?
- Kampóval felhúzták és a helikopter elvitte. El sem tudtuk temetni tisztességgel.
- Szomorú történet. Nagyon sajnáljuk.
- Erre nincs bocsánat. Egyet ígérhetek, itt soha többé nem vadászhat.
- Miért, mit fog tenni?
- Én?
- Igen.
- Még nem tudom, de az biztos, hogy az ország összes rénszarvasa, jávorszarvasa, vaddisznója bosszút esküdött. Vadászni fogunk rá. Ha nem veszik rossznéven, most lepihennék, meg amúgy is jön az állatorvos, átköti a sebemet. 


KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...