RÁDIÓ

- Mondd, Jenő! Kik ezek az emberek? Hangmérnökök?

- Nem, Lujza. Segédmunkások.

- Ők hozzák be nekünk a mikrofonokat?

- Nem, Lujza. Ők viszik ki.

- Akkor mibe fogunk beszélni, Jenő?

- A levegőbe, Lujza.

- De ott hátul semmit sem fognak hallani az emberek, Jenő!

- Lujza! Látsz még itt embereket?

- Persze, Jenő. Most is sokan jönnek be a stúdióba.

- Nem miattunk jönnek, Lujza.

- Szamárságot beszélsz, Jenő! Mindig miattunk jönnek. Meg a zenészek miatt.

- Azok az idők már elmúltak, Lujza. Nem 1978-ban vagyunk, hanem 2024-ben.

- Mit számít a kor, Jenő?

- Csak az számít, Lujza. Ez az ő idejük.

- Ne légy kishitű, Jenő! Imádnak minket!

- Kik imádnak, Lujza?

- Hát, akik most itt vannak a stúdióban.

- Ők azt sem tudják, kik vagyunk.

- Akkor most megtudják, Jenő! Vedd elő a papírt, és kezdjük el a jelenet!

- Ez most a jelenet, Lujza.

- Miről beszélsz, Jenő? Milyen jelenet?

- Drámai jelenet, Lujza. Álldogálunk még pár percig, aztán kizavarnak innen.

- És ezt a jelenet ki írta nekünk, Jenő?

- Mondjuk úgy, Lujza, az élet írta.

- Ez egyáltalán nem vicces, Jenő!

- Mondta valaki, hogy az?

- Mit kell csinálnunk most, Jenő?

- Óvatosan kimenni innen, Lujza.

- És ha nem megyünk innen sehova, Jenő, akkor mi lesz?

- Akkor a fejedre eshet egy gerenda, Lujza.

- Előadás közben?

- Nincs több előadás, Lujza. Bontják az épületet.

- Sírni fogok, Jenő.

- Én is, Lujza.

Fotó: Szalay Zoltán felvétele 1978-ban készült a Magyar Rádió 6-os stúdiójában.

Az összes reakció:

168P Kováts Éva, Iván Hollai és további 166 ember

18

178

Tetszik

Hozzászólás

Megosztás