Szomorú hír érkezett az extrém sportok világából. Eltűnt Habarcs Árpád, négyszeres világbajnok szárnyasrepülő, az Andok rettenthetetlen "kondorkeselyűje", későbbi tizenkétszeres magyar bajnoki aranyérmes sziklamászó, a bakonyi Denevérember. A híres sportolót legutóbb a diósgyőri vár bejárata közelében látták, a térfigyelő kamerák felvételén is tisztán, jól kivehető az alakja, még az is, hogy a kezében XL-es Sport szeletet tartott, majd Árpádnak hirtelen nyoma veszett. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz, de az idő múlásával egyre kevesebb az esély, hogy élve megtalálják.
Habarcs, aki civilben targoncavezetőként dolgozik, mellette megszállottan sportol, nemrégiben ismét sportágat váltott. Ennek is köze van a meredek falakhoz, tehát nem lett hűtlen az extrém sportokhoz. A maga nemében azonban ez egészen extrém, sőt, talán veszélyesebb is a sziklamászásnál, vagy szárnyasruhás szabadesésnél és repülésnél. Ahogy a teqball, az asztali lábtenisz, úgy ez is magyar találmány. Rendkívül népszerű, közel hárommillió híve van, de eddig csak Habarcs Árpád próbálta a gyakorlatban is megvalósítani. Nem ismer lehetetlent, ő a magyar Arsene Lupin, aki képes a falon is átmenni.
Mivel a kitartó nyomozás ellenére sem bukkantak a sportoló nyomára, pedig halottlátókat, speciális médiumokat is felkértek, segítsék a keresést, végül az életellenes bűncselekmények szaktekintélye, a már visszavonult gyilkossági nyomozó, Lovász Lajos is bekapcsolódott a rejtélyes ügy megoldásába.
Lovász azonnal Diósgyőrbe utazott, majd munkához látott. Először is feltérképezte Habarcs magán- és közéleti kapcsolatrendszerét. Pillanatok alatt világossá vált számára, hogy ez utóbbinak (közéleti szál) köze lehet az eltűnéshez. Ezzel egyidőben statikai vizsgálatot kért a diósgyőri vár déli oldalán, ahol egy hosszanti repedést vett észre. Ez döntőnek bizonyult, ugyanis a statikusok is megerősítették, erős fizikai behatás rongálhatta meg a falat. Mivel nagyobb támadás utoljára 1650-ben érte a várat, később a tetőszerkezete is leégett, így Lovász gyanakodni kezdett.
Lovász balsejtelme sajnos beigazolódott. A diósgyőri önkormányzat segítségét kérve azonnal megbontatta a falat, majd több, mint két hétig tartó intenzív munka eredményeként, három méter mélyen a falban megtalálták Habarcsot. Vajon hogyan került oda? Megölték és a tetemét befalazták?
A tapasztalt nyomozó végül összerakta a tragikus mozaik darabkáit. Habarcs nemcsak elhitte, hanem meg is akarta valósítani a kormányzati szándékot, miszerint " együtt a legvastagabb falon is át fogunk menni", ez pedig az életébe került.
Habarcs Árpádot nemzeti hősnek kijáró tiszteletadással búcsúztatták, főispánok mondták a gyászbeszédeket, temetése napján pedig félárbócra engedték a nemzeti lobogót. Később az ország valamennyi vármegyéjében Habarcs Árpád Átmászó Versenyt hirdettek. Habarcs pályája, hősies küzdelme nem volt hiábavaló, példa lehet a nemzet számára.
