Az egész nyarat a Virgin-szigeteken töltötték St.Thomas közelében, a varázslatos kék vízre néző villában. Bérlik, de bármikor megvehetnék. Minden évben elmennek oda, utána Hajdúszoboszlóra, mert Icának jó a termál. Józsi imádja fitten kerekded asszonyát, ezért mindenből a legjobbat akarja neki. Még véletlenül sem mondja, hogy adjon le abból a százhét kilóból, mert ha így érzi jól magát, akkor legyen. A tengeri-óceáni levegőn Icus még többet kíván, de a házhoz személyzet is jár, szakáccsal természetesen, szerencsére ezt is megengedhetik maguknak, így bármikor ehet kedvére.
A szexből azonban Józsi nem enged, naponta kétszer, de inkább háromszor összebújik Icával. Legjobban azt szereti, ha kint, a medence melletti nyitott bungalóban szeretkeznek. Ica e téren kevésbé lelkes, mint amikor felszolgálják neki a helyi specialitásokat. Olyankor Ica csak elterül és hangtalanul megadja magát. Néha kihajóznak, körbevitorlázzák a közeli szigeteket, de valójában édes semmittevéssel telnek a napjaik.
Ilyeneken mélázik Józsi, amikor könyökével rádől és megtámasztja magát a szénázóvillán. Álmodozó alkat volt világéletében, most is mozdulatlanul bámul a semmibe, és gondolatban valahol nagyon messze jár, talán megint a karibi vizeken. Kívülálló számára félelmetesnek tűnhet ez a réveteg kizökkenés, a percekig tartó bénultság, pedig nem az.
A disznóröfögés rántja vissza az igazi univerzumába. Teszi tovább a dolgát, etet, ganajoz, tápot kever, aztán felhajt egy felest, de csak amikor Ica nem néz oda. Bár már ez sem számít. Nem sokat beszélnek, valójában szinte semmit, meztelenül pedig legutóbb talán harminc évvel ezelőtt látták a másikat.
Józsi ugyanilyen régóta mosolytalan, szánnivalóan mélabús, szakember nyilván azt mondaná, hogy középsúlyos depressziós, de ez tabu, meg hát kivel is beszélhetne a gondjairól. Vele aztán nem konzultál senki, semmiről. Ő csak úgy van.
Most azt hallotta, mert a Sokolja még működik teleppel, szóval ott a rádióban mondták be a soron következő baromságot, hogy a "futball mindig vigasz és elégtétel volt a magyar embernek". Józsi ugyan dermesztően közömbös a közélet dolgai iránt, szinte már retardáltan apatikus, az idegen szavakat, mint például a bullshit, a fakenews nem ismeri, nem érti, réges régen eltévedt a hazug mondatok labirintusában, nem is töpreng rajtuk, de azért egyetlen pillanatra, nem többre, ezúttal elgondolkodott mikor is járt utoljára meccsen, aztán bevillant neki, amikor egy kopasz lecigányozta a lelátón, majd leütötte. Elégtételt azóta sem kapott.
Neki a vasvilla a támasza, a vigasza, amely órákig is képes megtartani, amint kizökken, s gondolatban a Virgin-szigeteken, a lágy szelek fújta helyen szereti Icát.
