UTCÁN

Most hogy már hallottuk az összes elemzőt, közvéleménykutatót, bukott, vagy éppen győztes politikust a végeredmény okairól, tettem még egy utolsó utáni kísérletet arra, hogy megtudjam az igazságot. A "forrást" régóta ismerem, nem először szólított meg az utcán.

- Tudna segíteni néhány forinttal?

Mivel minden alkalommal adtam, így most is a pénztárcám után nyúltam, de ezúttal kértem valamit "cserébe". Tudom, hogy nem illő, de a kíváncsiságom erősebbnek bizonyult.

- Kérdezhetek Öntől valamit?

- Mit szeretne?

- Volt választani?

- Voltam. De ha megmondom, hogy kire, akkor nem fog adni.

- Nem teszem ettől függővé. Adok.

Elmondta.  Majd elsírta magát. Hogy nem rájuk akart, de a férje nem engedte.

Kérdeztem még valamit. Hogy mit,  annak valójában már nincs jelentősége. Vagyis van, de mindegy. Amit ígértem betartottam. Távolról még láttam, amint másokat megszólított. 

Mindent megtudtam.

Irány a kert, metszeni kell a rózsát.