- Hozhatom a desszertet?
- Hozzad úrnőm!
- Már itt is van. Vegyél belőle bátran!
- Nem kell engem félteni. Elfér még bennem. Vagy nem hiszed?
- Jaj, dehogy nem. Örülök, hogy ízlik. És hogy jól érzed magad.
- Nálatok mindig otthon érzem magam.
- Vághatok még? Te mondtad, elfér még benned.
- Így igaz. Nem bírom abbahagyni.
- Nem is kell.
- Már kilenc szeletet ettem.
- Jöhet a tizedik?
- Jöjjön.
- Ha kérsz még, van bőven.
- Egy kicsit kifújom magam. Alig kapok már levegőt.
- Pihenj nyugodtan. És ha nem zavar, akkor beszéljünk a holnapi útról. Hova is repülnél?
- A szokásos helyre.
- Értem. A Zeppelinünk esetében nem változott semmi. Egy feltöltés elég lesz, így az ár ugyanaz, mint két hete.
- A munkatársaim is jönnek majd.
- A mi Zeppelinünkkel?
- Igen, de pár nappal később. Ragaszkodnak a te léghajódhoz. Nagyon kényelmes. És gyors.
- Megtiszteltek vele.
- Még ma szólok a bankáromnak, hogy fizesse ki a részemet. A többit majd a kollégák maguk rendezik.
- Ráértek vele.
- Tudod, a hosszú barátság titka a pontos elszámolás.
- Így igaz. Még egy szelet torta?
