"A nevetést ne tiltsuk be!" - mondta Cserhalmi György, aki augusztus 20-án vette át a Magyar Érdemrend nagykeresztjét, majd a Népszavának adott interjújában kendőzetlenül beszélt az ország megosztottságáról, az SZFE-ügyről, a Nemzeti Színház vezetői posztjáról és saját egészségi állapotáról.
A színész azt is elmondta, őt idézem, én olyan boldogan leülnék egy olyan körben, ahol jó sokan vagyunk, és árnyaltan fogalmazunk, kíváncsiak vagyunk egymás érveire, és a beszélgetés egy szakaszában véletlenül elmondanám azt, hogy amikor a nyolcvanas évek végén elkezdtünk nevetni, akkor megszűnt Magyarországon a szocializmus. Hozzátette, hogy „amikor már tudtunk azokon az abszurditásokon is röhögni (nem az áldozatokon!), akkor az igazgatónőnek lement a függöny. Amikor az elmúlt tizenhat éven elkezdtünk röhögni, akkor a Fidesznek befellegzett. A nevetést tehát ne tiltsuk be! Inkább azt mondanám, hogy nulla Révai József és nagyon sok Karinthy Frigyes. Minden, ami nevetségessé válik, előbb-utóbb a kukában landol. De a kukát sem lehet megúszni valódi beszélgetés nélkül”.
Cserhalmi György iránti tiszteletem mellett azért is idéztem őt, mert magam is hasonlóképpen gondolom, a nevetést ne tiltsuk be.
Kilenc évvel ezelőtt két ok miatt kezdtem el abszurdokat írni. Egyfelől szükségem volt egy olyan terápiás eszközre, amellyel levezethettem a bennem lévő feszültséget, töretlenül hittem, hiszek abban, hogy a nevetés gyógyít, reméltem, ezekkel a szövegekkel másoknak is segíthetek, továbbá ha ezeken tudunk nevetni, talán hamarabb véget lehet annak rémálomnak amiben éltünk.
A Befalazott lélek blog továbbra is él, az archívumát, benne kilenc év termésével, bárki olvashatja, gondolkodom egy harmadik köteten is, amely lezárhatja a magunk mögött hagyott időszakot, viszont a közeljövőben ritkábban jelentkezem majd abszurdokkal. Ennek magyarázata hogy néhány héttel ezelőtt megtisztelő felkérést kaptam. Egyik szerkesztője lehetek a megújuló Kossuth Rádió délutáni közéleti műsorsávjának. Ennek volt/van előzménye, 2007-2010 között a Közelről című műsort indíthattam el Vizy Dorottyával, valamint nagyszerű budapesti és vidéki riporter kollégákkal közösen. Az induló adás bizonyos elemeiben sokakban felidézheti a múltat, ugyanakkor ebben erőteljesebben jelenik majd meg egyfajta női személet is.
Erre a minden hétköznap jelentkező műsorra szeretnék száz százalékosan koncentrálni, remélve, hogy ez is sokak érdeklődését felkelti majd.
