2018. augusztus 6., hétfő

HAVANNA

Sosem voltak nagy elvárásaim. Nem válogattam. Soha. Beértem azzal, akit elém sodort az élet. És most itt van ő.
De még nem döntöttem.
Alacsony, kopasz. Nem fiatal. 34 éves. Mit is mondjak még róla gyorsan? Lovaspólózik (ménesei vannak), sziklát mászik (Dakota hegység, övé) thai boxol, búvárkodik, mindig a Karib térségben, azt mondja ott mindig történik valami, imádja a cápákat, többször körbehajózta a Földet (saját flotta) amerikai focizik (saját klub), léghajózik, vadvízi evezős (Dakota hegység folyói), autóversenyző, kaszkadőr, filmeket készít (Universal, tavaly vette) kereskedik (Amazon, alapító-tulajdonos). A neten ismerkedtünk meg. A Tinderen. Igen, az is a nevén van. Jövő héten randizunk. Eljön hozzám. A Havannára. Kilencedik emelet öt. Aztán majd meglátjuk hogyan tovább.
Sosem voltak nagy elvárásaim.

JÁTÉK AZ ÉLET



- Altatok, Irénkém.
- Úgy irigyellek. Édesek lehetnek a gyerekek.
- Néha nehéz velük.
- Neked mindig angyali türelmed volt Juditkám. Gyurika alszik már?
- Vele nincs gond. Leteszem és azonnal szundít.
- Pedig eleven fiú. Még mindig a Torpedó a kedvenc játéka?
- Nem, már a rugós foci és a Lego.
- Te is játszol vele?
- Muszáj. Követeli.
- De vannak még ott gyerekek. Velük nem szeret játszani?
- A saját gyerekeivel sosem játszott.
- Mert mindig dolgozott. Gondolom, mire hazaért már semmihez sem volt ereje.
- Állandóan hajtott.
- Most viszont végre van ideje és energiája játszani.
- Egész nap épít.
- Boldog gyerekkor.
- Sosem volt szebb az életünk. Mindenki itt van. Gyurika, a felesége Éva, és az ikrek Zolika és Lacika, de most már a szomszéd család is itt játszik egész nap.
- Ez a te óvodád. Mindig erről álmodtál.
- Idén lettem nyolcvannégy, végre a magam ura lehetek.
- Hány évesek az unokáid?
- Most múltak harminc.
- Sosem dolgoztak?
- Néhány hónapig tanítottak egy gimnáziumban, de aztán bezárták az iskolát.
- Gyurika?
- Igazgató volt a nyomdában.
- Mióta van otthon?
- Nyolcadik éve.
- És kijöttök a nyugdíjadból?
- Itthon vagyunk egész nap. Nem költünk ruhára, közlekedésre, könyveket nem veszünk. Társasozunk, diafilmeket nézünk. Nem panaszkodunk.
- Nem is zavarlak Juditkám, gondolom nemsokára ébrednek a gyerekek.
- Igen, mennem kell. Gyurika már felébredt és megígértem neki, hogy egész este legózunk majd.

LAJOS GAZDA

Visszajött közénk. Azt mondta, már csak hozzánk ragaszkodik. Semmi máshoz. Mert minket szeret. Eddig azért nem jött, mert nem volt ideje. Saját újságja, rádiója, tévéje volt, de többé nincs szüksége ezekre. Én sosem olvastam, hallgattam, néztem. Nem érdekelt. Állítólag bombája is volt, nem tudom mi az, a többiek szerint azt kellett volna ledobnia, de nem dobott le semmit. Eladott mindent. Az embereit is.
Örülök, hogy visszakaptuk Lajos gazdát. Ő sosem hazudik nekünk. Mindig azt mondja, amit mi, birkák, mindig is hallani szeretünk. Finom a fű. Illatos. Kicsit édeskés. Jó itt a legelőn.

MÁRIA ANTÓNIA RÁDIÓ

Reggel nyolckor, nem sokkal a becsengetés előtt még nem sejtettek semmit. Kaptak ugyan fenyegető üzeneteket, hogy baj lesz, de nem rémítették meg őket. A Mária Antónia Gimnázium iskolarádiójában (az ország utolsó, még működő diákmédiumában) rendszeresen bírálták a tankönyveket, a tornaterem hiányát, a vallásórákat, a kötelező lövészetet.
- Laci, a szignál bent van?
- Okés, ott van.
- Lili beköszön, majd Bori felolvassa a jegyzetét.
- Mi a következő anyag?
- Riport a Központi Tanirányítási Alapelvek bevezetéséről.
- Az kemény lesz.
- Ha ebbe nem buknak bele, akkor semmibe.
- Vendégek lesznek?
- Hogy lennének? Soha nem jönnek be.
- Félnek.
- Van is miért.
T. Dominik főszerkesztő, a legtapasztaltabb és legkeményebb iskolarádiós azonban már nem jutott be a stúdióba. A P.László portást leváltó biztonsági cég kigyúrt vállalkozói a gimnázium bejáratánál feltartóztatták Dominikot. Volt némi lökdösődés. Neki és a többieknek is megmondták, kicsapták őket, keressenek maguknak másik iskolát, de ne reméljék azt, hogy lesz még módjuk tanulni. Ekkor érkezett meg a Nemzeti Tanirányítási Központ vezetője, aki azt is közölte, átveszik a Mária Antónia Diákrádió irányítását. A gyerekeket kizavarták a stúdióból. Nyolc órától a becsengetésig zene szólt a hangszórókból. Ákosh: Béketánc című 2018-as remix lemeze.

MIÉRT AKAR MINDENKI NÁLUNK SZÜLNI?

A Miért akar mindenki nálunk szülni? valamint a Boldog haza, aktív aggkor program kormánybiztosává kinevezett Áldás Györgynek sűrű napja lesz. Ezúttal a Felhőtlen nyugdíjas évek 100 évesen című propagandatémát kell népszerűsítenie a megbízhatónak tekintett médiumokban. Mivel az elmúlt években államtitkárként a rádiók és televíziók személyi állományának lecserélésével, továbbá a műsorstruktúrák átszabásával (leegyszerűsítésével) bízták meg, ő pedig precíz közszolgaként 99 százalékos munkát végzett, ennek köszönhetően ma már mindenhol megbízható, segítőkész barátok várják. A még vegetáló, rendezetlen hátterű 1 százalék valójában nem létező probléma, mert oda soha nem mennek. Nyugodt lehet tehát, nem fogják kérdésekkel megizzasztani. Áldás kormánybiztosnak nincs is más dolga, mint hogy optimizmust sugározva beszéljen arról, hogy a 100. életévét betöltött magyar nyugdíjasok is aktív életet élhetnek, akár még Barbadoson is eltölthetik a vakációjukat, ha éppen ahhoz lesz kedvük.

ILLATOS FŰ

Janó már etetett. Hajnalban. Ötkor. Mindig akkor megy az ólba. Meghat ez a gondoskodás. Pedig nem is övé a nyáj. Mi lesz, ha meghal a Janó? Hol találok még egy ilyen hűséges embert? Főleg most. Ezek után. Sehol. Mindegy, majd etetek én. Amúgy is, csak ennyi maradt nekem. Meg a bankbetét. De azt nem tudom megérinteni.
Én választottam. Ez a szag, ezek a hangok, a gőzölgő testek, a meleg szőr. Fura, hogy éppen ezt szeretem. Végtére is, vidéken születtem.
Azt mondják aljas vagyok. Ez nem igaz. Tettem a dolgom. Mikor, hol. A cél volt a fontos, nem az eszköz. Rettegtek tőlem. Így lehettem hatékony. Amúgy, hülyének lenni állampolgári jog. Nem vagyok az.
Az életem kész regény. Írni nem tudok. Beszélni sem, de azért elmondtam mindent. A felvételt gondosan őrzik. Sok helyen. Így lehetek nyugodt.
Az emberek sosem érdekeltek. Használtam őket. Előre láttam a sorsukat. Megmenteni őket? Miért kellett volna? Ilyen az élet. A birkáimat is levágom ha kell. Pedig őket valóban szeretem.
Nyírni kell. Szólok Janónak.

NINCS MESE

Szexfüggőt meghívják a szexfüggőségről szóló műsorba, ahol megkívánja a szakértő szexterapeuta-pszichológusnőt, adás után SMS-t küld neki, ...