Szupertitkos társaság. Tagságáról, a szervezet felépítéséről, tevékenységéről ezidáig semmiféle információ nem szivárgott ki. Teljes diszkréció övezi működésüket. Annyit tudtam csupán, házassági tanácsadással foglalkoznak. Évek óta próbálok a közelükbe kerülni, de folyamatosan falakba ütköztem. Számomra azonban nem létezik lehetetlen. Egy adag fagylaltnak köszönhetem, hogy végre megtört a jég. Málna, csoki és pisztácia. Ez vezetett a titok megfejtéséhez.
A fagyit szombaton egy vidéki lagziban kaptam, lefotóztam, majd a képet azonnal elküldtem a Svájcban élő kilencvenkét éves barátomnak. Nem ígért semmit, csupán annyit válaszolt, fut néhány kört. Két nappal később már úton voltam Genfbe. Onnan mentem tovább egy kis faluba, melynek a nevét nem árulhatom el. Festői tájakon, hegyek, ámulatba ejtő, erős sodrású patakok mellett haladtam el, míg végre eljutottam a kastélyba, ahol minden év májusában tartják a soron következő kongresszust.
Az épület előtt szemet kápráztató autók parkoltak. Pakisztáni, indiai, indonéziai, thaiföldi, nigériai, német, katari felségjelzésű luxusjárművek tucatjai. Csupán egyetlen magyar rendszámot fedeztem fel.
Idős, ám friss házas barátom intézte az akkreditációmat, de így sem ment simán a bejutás, mert gyanúsnak találták az életkoromat. Megértem, ötvenhat évesen kölyöknek számítok ebben az illusztris társaságban.
A konferenciateremben fontos, ugyanakkor hétköznapi témákban hallhattunk előadásokat: engedjük-e a Twitter és Tinder használatát élettársunknak, mit tegyünk akkor, ha gyanús üzeneteket találunk a mobilkészülékeiken, az intim együttlét során védekezzünk-e, hogyan fokozhatjuk a csökkenő libidót, hány gyereket vállaljunk, az újdonsült férjek segítsenek-e éjszaka pelenkázni és büfiztetni, elkísérjék-e feleségeiket éjszakai partikba, diszkókba, nyári rockfesztiválokra, vagy engedjék-e el őket egyedül, továbbá mit írjanak a végrendeletbe.
A tartalmas és praktikus tanácsokkal fűszerezett beszédek elhangzása után nagy ovációval köszöntötték a friss házasokat, köztük egy kicsiny magyar falu polgármesterét. A férfiak természetesen nem hozhatták magukkal a hatvan-hetven évvel fiatalabb feleségeiket, csupán fotókat mutathattak róluk.
A többségében nyolcvan-kilencven éves tagok végül megkoszorúzták a társaság névadójának mellszobrát. Charlie Chaplin, 1943 júniusában Eugene O’Neill drámaíró Oona nevű lányát vette el. Nem csak a közvélemény, hanem az író sem nézte jó szemmel a házasságot: Chaplin ugyanis ötvennégy éves volt, míg Oona csak tizenhét. Sírig tartó szerelem volt az övék, nyolc gyermekük született.
Természetesen szerettem volna beszélni a hétvégén házasodott közel nyolcvan éves magyarral is, de a nászútjára hivatkozva elutasított. Amikor sietve beült az autójába, alig hallhatóan annyit kérdezett tőlem: ízlett a fagyi?
