- Nem itt kellett volna lekanyarodni?
- Hol?
- Itt.
- Miért nem szóltál?
- Azt hittem tudod.
- Tudod, hogy nem tudom.
- Most hova mész?
- Nem tudom.
- Ez már az autópálya.
- Biztos?
- Miért, nem látod? Szolnok felé megyünk.
- Mikor indul a gép?
- Close door negyven perc múlva.
- Az mi?
- Amikor befejezik a beszállást.
- Hűha.
- Én is ezt mondom. Fordulj meg azonnal, mert lekéssük a gépet.
- Itt nem tudok megfordulni.
- Csinálj már valamit!
- Jó, akkor megfordulok.
- Jönnek az autók! Karambolozni fogunk!
- Kapaszkodj!
- Az agyamra mész. Megőrülök tőled.
- Na, sikerült. És itt most merre?
- Az indulási oldalt keresd! Most miért az érkezéshez mész?
- Ez nem jó?
- Hogy lenne már jó? Ne bénázz ennyit! Ezt nem hiszem el. Állj be a parkolóba és rohanjunk.
- Útlevél nálad?
- Az nálad volt.
- Nálam nem volt.
- Te tetted el.
- Bassza meg, a kocsiban hagytam.
- Akkor azonnal menj vissza, és hozd.
- Itt most mit kell csinálni?
- Pakolj ide mindent. Az övedet is. És az órádat is.
- Azt le nem veszem. Négymilliós óra.
- Vedd le, mert az életben nem jutunk be.
- Ez most mit csinál? Leveteti velem a cipőt! Ez egy kretén.
- Ez a dolga. Biztonsági vizsgálat. Megvan az órád?
- Meg.
- Három percünk van.
- Az jó.
- Francokat jó. Tényleg lekéssük a járatot.
- Most merre kell menni?
- Mi van a beszállókártyán?
- Honnan tudjam?
- Nézd meg!
- Nem látom.
- Miért nem hordod a szemüveget? 22-es kapu.
- Ez a 22-es?
- Mekkora kibaszott sor van.
- Nyugodj már meg.
- Bemondták, utolsó felszólítás.
- Még legalább negyvenen vannak előttünk.
- Imádkozz, hogy sikerüljön!
- Én ezt így nem csinálom többé.
- Miért, mit akarsz?
- Nyugalmat és kényelmet végre. Diplomata útlevelet.
- Neked?
- Meg neked.
- És a gyerekeknek.
- Mit mondanak?
- Hogy a beszállás befejeződött.
- Akkor nem repülünk?
- Nem. Ezt tényleg elkúrtad.
