2019. október 12., szombat

ERZSÓ 2.0

- Erzsókám, de rég láttalak! Elutaztatok valahova?
- Úgy is mondhatnám. Laci unszolt, menjünk, nézzünk szét, ne üljünk mindig otthon.
- Dubaj?
- Dombrád.
- Az se rossz.
- Nem bizony. És végre tudtam venni spirálfüzetet Béluskának.
- Jó színed is van.
- Hamar megkap a Nap. A húgom is ilyen.
- Szépek vagytok, gyönyörűek, Erzsókám.
- Hát még ha látnád a Kiserzsót! Megőrülnek érte a férfiak.
- Ő ugye a Kiserzsike lánya?
- Ibikém, nagymama vagyok, mondd ki nyugodtan.
- Jó, kimondom, közülünk te lettél elsőre szerelmes. És te vagy a legfiatalabb nagyszülő a faluban.
- Októberben leszek 38.
- És a lányod Kiserzsike?
- Nyáron tölti be a 24-et.
- Az unód, Kiserzsó most mennyi idős?
- Tizenegy lesz két hónap múlva
- Nagy öröm a gyerek, irigyellek ám érte. A fiam 15 éves, de még szűz, pedig már jöhetnének a pulyák.
- Majd jönnek. Szép gyerek, meglásd egy év múlva te is nagyi leszel!
- A próféta szóljon belőled Erzsókám! Jut eszembe, mi van a fiaddal Béluskával?
- Neki jól megy a sora. Kisfőnök.
- Ez igen!
- Mindig erről álmodott.
- Emlékszem én is, mindig mondta, hogy sokra viszi majd. És tényleg sokra vitte.
- Felvitte az isten a a dolgát. Persze tett is érte.
- Biztosan rengeteget tanult.
- Nagyon sokat. Én ugyan kérdeztem tőle, mire gyötri magát ennyire, de konok gyerek, addig nem nyugodott, míg el nem végezte a nyolc általánost.
- Minden elismerésem. Okos fiú. Mit is csinál?
- Közmunkában árkozik. Vagyis nem ő, neki annyi a dolga, hogy kiadja a szerszámokat és kikísérje az embereket az árok mellé gereblyézni.
- Biztosan jól keres.
- Mi az hogy!! Álomfizetést kap! Havi huszonkettőt hoz haza, ebből levesz kétezret sörre, másra nem költ.
- Édes kölyök. Biztosan boldogok vagytok.
- Nagyon boldogok. Mindenünk megvan. Liszt, cukor, krumpli, néha kapunk sonkát az önkormányzattól, a pénzt pedig beosztjuk. Nem kell nekünk több.
- Erzsókám, ha nem bántódsz meg, toljuk már meg a biciklit, mert még be kell mennem a hivatalba.
- Nem is mondtad, hogy ott dolgozol.
- Segélyért megyek.
- Ibusom, figyelj, van ötven forint dugipénzem, arról nem tud senki, szívesen kölcsönadom.
- Drága vagy Erzsókám, de ma kapunk háromezret négy hónapra, abból megélünk.
- Nagy szerencsénk van a polgámesterrel, aranyember!
- Szobrot érdemelne! Azt mondta, mindig ad, csak ne ellenkezzünk vele.
- Nekem nyolcszáz forintot ajánlott egy kis kedvességért.
- És?
- Nem az esetem. Meg amúgy is be volt kábulva.
- Neki is kell valami öröm az életben.
- Persze, hogy kell.  Az pedig, hogy szereti a nőket, még nem bűn. Hadd próbálkozzon.
- Jó ember. Eszembe se jut nemet mondani neki. Legutóbb is, mikor elment három hétre Dubajba nyaralni, ingyen takarítottam az istállóját.
- Vasárnap, rá szavazol?
- Ki másra?
- Igazad van. Egy rossz szavunk nem lehet rá. Ha pedig van segély, minden van. Nem igaz?

KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...