CK-UB-67778323-t tiszteletreméltó tudásvágy hajtotta előre. Szívta magába a temérdek információt, amit aztán bölcsen szétválogatott, sokat azonnan kidobott, vagyis örökre törölt a memóriájából, de amiről úgy gondolta segít majd neki eligazodni az előtte tornyosuló ijesztő buckák és hegyek között, azt megjegyezte. Egyébiránt CK-UB-67778323 létező személy, csakhogy a neve teljessséggel érdektelen, a munkahelyén is így tartják nyilván, CK-UB67778323. Az utolsó megbeszélésre e számsor telefonon történő beolvasásával hívták. Azonnal.
- Kedves CK-UB-67778323, kérem foglaljon helyet!
- Kedves CK-UB-67778323, kérem foglaljon helyet!
Egy barátságos László, vagy Gábor megszólítás nyilván oldottabbá tehette volna a munkamegbeszélést, ugyanakkor a számkód szerinti megnevezésnél kisebb a tévedés lehetősége, hiszen Laciból sok millió létezik, CK-UB-67778323-ból viszont csak egyetlen egy van, bár egy felcserélt hetes és nyolcas szám okozhat kellemetlen pillanatokat.
- Szóval, CK-UB-67778323 kolléga azért hívtuk be, mert bizonyára értesült már róla, mi egy korszerű, 21. századi intézményt építünk, és ezt nem Önnel/Veled képzeljük el. Ide kérnénk egy szignót.
CK-UB-67778323 nem vitatkozott, sietve aláírt, majd mikor már nem kellett a papír fölé hajolnia, felegyenesedve a HR munkatárs+munkahelyi vezető (ejtőernyős)+tanú (testőr) trió felé fordulva ennyit kérdezett:
- Önök akarnak 21. századi intézményt építeni? Ez komoly? Kinek hazudnak éppen?
CK-UB-67778323 hamar talált magának új munkahelyet, ahol XCV-992323-TPR-ként került be a nyilvántartási rendszerbe, ám meglepő módon a vállalati ünnepségeken ritkán ugyan de előfordult, hogy Laciként szólították meg a főnökei. Nem foglalkozott ezzel, mint ahogy azzal sem, miként érzi magát az új munkakörben. A nem érezni, nem gondolkodni stratégia sokat segített neki, ennek megtanulása érdekében, évekig kitartóan dolgozott a pszichológusával.
Egykori munkáltatója a távozása után felszámolta a vállalati könyvtárat, szétszedte és ismeretlen helyekre szállította az adattárat, a számítógépes rendszert egy haveri cégre bízta (minőség nem számít) a legjobb szakembereket kirúgták, vagy önkéntes távozásra késztették, a belsős munkafolyamatokat sokszoros áron kiszervezték (haverok haverjainak, unokatesóknak, barátnőknek) a maradók terhelését a végsőkig fokozták. A korábban ismert szavakat használaton kívül helyezték (kérlek, köszönöm, mi a véleménye?), helyüket átvették a "csak, nem kérdeztem a véleményét, ha nem tetszik akkor el lehet innen menni" kifejezések.
XCV-992323-TPR-A 21-et ez már nem érdekli, sőt nem is szívesen emlékezik vissza egykori munkahelyére, amely valójában ma már nem létezik. Helyén modern, 21. századi intézmény jött létre, ahol szart, szappant, szalámit is képesek előállítani. Gyakorlatilag bármit. Csak akarni kell.
