Ismét gőzerővel dolgozik a média ünnepelt zsenije, a színészek, írók, tévések és pszichiáterek kedvence, a legendás Debrői Elemér. Merész, felkavaróan meglepő új formátuma szokás szerint az élet nagy kérdéseit boncolgatja, mégpedig a korábbi műsoraiban már oly sokszor látott és hallott celebritások közreműködésével. A meghívott vendégek kivétel nélkül mind igent mondtak a felkérésre, boldogan vállalták az újabb és újabb interjúkat. Lapunk megtiszteltetésként értékeli, hogy elsőként közölhetünk részleteket az új szériából.
- Híres vagy arról, hogy mindenhova autóval mész, de azon a reggelen mégis gyalog indultál el otthonról. Mi volt ennek az oka? Friss levegőre vágytál?
- Nem vágytam én semmire, legkevésbé erre: elromlott az autóm.
- Próbáltad beindítani vagy beletörődtél, hogy a kocsid cserbenhagyott?
- Forgattam benne a slusszkulcsot, de meg sem pöccent.
- Mit éreztél akkor? Haragot? Tehetetlenséget?
- Irgalmatlanul dühös voltam.
- Magadra vagy a járművedre?
- Magamra, természetesen.
- Miért?
- Hogy nem bántam jól a kicsimmel.
- Készültem belőled ismét. Ez az autó nagyon közel áll hozzád, állítólag jobban szereted, mint a feleségedet. Ez igaz?
- Igaz. Szerelmes vagyok a bogaramba.
- A bogarad igazi Bogár? Vagyis bogárhátú Wolkswagen?
- Az.
- A Brazíliában gyártott évjárat?
- Nem. Korábbi. A hitleri időkben készült.
- Oh, akkor már értem, miért rajongsz érte. Milyen színű?
- Kopott szürke.
- Jó ízlésre vall.
- Szerintem is jó szín. És ez még az eredeti. Akitől annak idején vettem azt mondta, ebben a kocsiban még Himmler is utazott egyszer. És Albert Speer is.
- Vajon melyikük vezette?
- Speer.
- Biztosan? Nem Himmler?
- Himmlernek nem volt jogsija.
- Neked viszont van. Sosem vették el?
- Hova gondolsz?
- A parkolás nem az erősséged.
- Ezt hagyjuk vagy most felállok.
- Jó, értem. De térjünk vissza oda, hogy bedöglött a bogarad...
- Nem bedöglött, csak nem indult.
- Igazad van. Nem mozdult. Megmakacsolta magát. Végül elindultál otthonról, gyalog. És ebbe majdnem bele is haltál.
- Így van.
- Egy zebrához, vagyis egy gyalogátkelőhelyhez értél, már éppen leléptél volna, amikor....
- Amikor észrevettem egy közeledő kukásautót.
- Gyorsan jött?
- Az nem kifejezés. Őrült lehetett a vezetője.
- És ekkor óriási dilemma előtt álltál, átfutsz-e előtte vagy inkább megvárod amíg elmegy?
- Pontosan.
- Életed egyik legfontosabb döntését hoztad meg akkor.
- Így van. Nem léptem le.
- Jól látom, hogy elmorzsoltál egy könnycseppet?
- Jól. Bocsánat. Nem szokásom.
- Itt nyugodtan sírhatsz. Ez egy csodálatos történet.
- Szerintem is az.
- Elmondtad otthon, hogy mi történt veled?
- Nem, erről soha, sehol, senkinek nem beszéltem.
- Megtiszteltél vele, hogy itt és most elmesélted. Köszönöm a beszélgetést. Jövő heti adásunkban egy rajongásig imádott író lesz a vendégem, aki szintén súlyos dilemma előtt állt: lúdtollal írjon-e a jövőben, vagy inkább lediktálja valakinek a szöveget. Tartsanak velem a jövő héten is.
-
