TÉSZTA TITKOK

Nemzeti Nemzetvédelmi Főügyészség Különleges Ügyosztály Drón Bázis, irányítószoba, 2018. június 29. délután 14 óra 17 perc, három nappal a törvény kihirdetése után. Jelen vannak a NNFKÜDB vezetői Foszforosi Endre tábornok és helyettese dr. Kemény Béla különleges főügyész, a törvényalkotók képviseletében Aknássy Róbert Jr. parlamenti képviselő, frakcióigazgató, valamint Epper Géza főtörzsőrmester fedélzeti mérnök és Hangári Péter százados, drónpilóta. És hogy ne feledkezzünk el az események krónikásairól sem, a miniszterelnöki engedéllyel a drónszobában tartózkodó Kép és Hangrögzítő Alap munkatársairól, akik azonban nem kérdezhetnek, csupán kamerájukkal rögzítik a történelmi eseményt. Ma először lehetnek tanúi, amint a paragrafusokat tiszteletben tartva, azt alkalmazva megkezdik a jogszabályok alkotta rendelkezések végrehajtását. Feszült pillanatok ezek, hiszen minden most vizsgázik. Gépek és emberek bizonyítják, szükség van rájuk, éppen úgy, mint a gondosan előkészített törvényre.

- Epper főtörzsőrmester, hol járunk éppen?
- Máris mondom tábornok úr, de előbb lekérem a koordinátákat. Péter továbbítsd a számítógépes adatokat.
- Igen, máris a monitoron vannak az adatok, ezek szerint a repülési magasság 340 méter, repülési sebesség 40 km/óra, földrajzi koordináták, 13. kerület, Váci út-Lehet-tér delta.
- Köszönöm. Várjuk a parancsot Foszforosi tábornok úrtól.
- Igen, de első ízben ez a megtisztelő feladat Kemény Béla különleges főügyészé, kérlek Bélám utasítsd a kollégákat, mit tegyenek.
- Köszönöm, ne is húzzuk az időt, kezdjük meg az ereszkedést.
- Parancsot vettem, ereszkedünk. 40, 35, 32, 30, 27, 25 méter.
- A monitoron éles a kép, de még mehetünk lejjebb.
- 24, 23, 22, 21, 20.
- Itt álljunk meg. A gépet még nem észlelték?
- A hőkamerák adatai szerint sikerült észrevétlenül berepülni a célterület fölé. A főügyész úré a döntés, hogy menjünk-e még lejjebb.
- Tömegszűrést kérek, és a fókuszprogram indítását. A zárt részbe be tudunk hatolni?
- Természetesen a piac belső terében is képesek vagyunk repülni. Kérek engedélyt a különleges légi tevékenység alkalmazására.
- Az engedélyt megadom. 
- 3 méter, 2, már csak egy, fordulunk. Sebesség 25 km/óra.
- Mit lát Epper?
- A gép a tojás és tejtermék sor felett repül, a behatolást továbbra sem érzékelték. 
- Rendben, kérném a picture nagyítást.
- Nagyítás elvégezve.
- Nagyszerű. A képviselő úr döntése alapján további fókuszpontosítás történhet.
- Igen, igen, máris látom, remélem önök is észlelik a kép bal alsó sarkában a gyanús jelenséget, arra kérnék fókuszlást, igen, ez tökéletes. Tudunk közelebb repülni?
- Természetesen képviselő úr.
- Hangfunkció működik?
- Tökéletesen.
- Akkor kezdjük meg a megfigyelést. 
- A két nénire gondol képviselő úr?
- Ebben az esetben kérem mellőzzük a néni kifejezést, célszemélyek a megfelelő törvényi meghatározás. Ketten vannak, beszélgetnek, ez már kimeríti a törvényszegés alapesetét. Kérem a mikrofont élesítést.
- A vétel jó, kép éles, hang kristálytiszta.
- Kép és hangrögzítés funkció elindult.

- Marikám, ilyet én még nem láttam. Most is tőle vetted?
- Csak nála szerzem be. Még sosem csalódtam Ernőben.
- És már ma felhasználod?
- Persze. Nem gond ez, hamar elkészülök vele.
- Megint nyolcból lesz?
- Úgy az igazi. A jó metélthez sok tojás kell.

- Hallják ezt kollégák?
- Igen, főügyész úr.
- A Beton és Acél Műveleti Akciócsoport készen áll a bevetésre?
- Természetesen. A templom mögött várakoznak a BKV konténerben.
- Még néhány mondat és lecsapunk.

- Szilvikém, átjöttök ma délután?
- Nagyon kedves vagy, de nem holnapra beszéltük meg?
- Marikám, elfelejtetted? Kedd van, máról volt szó.
- Tényleg, igazad van. Akkor délután összejövünk és kibeszéljük a dolgokat. Az unokák pedig kapnak palacsintát.

- Akció indul! Ha ellenállnak, ne finomkodjanak!
- Értettük.

A Hang és Képrögzítő Alap beszámolója szerint a délutáni órákban a hatóságok nagy erőkkel elfogták, majd a Gyorskocsi utcában előállították K. Mária 78 éves és T. Szilvia 81 éves nyugdíjasokat, akik megalapozottan gyanúsíthatóak a törvény megszegésével. Az előállított személyekre vélhetően több évnyi elzárás vár, hiszen ketten beszélgettek. Ügyükben gyorsított eljárást alkalmaznak, ítélet holnap délelőtt várható.

JELENTÉS A LÉPCSŐHÁZBÓL

- Volt már nálunk?
- Még nem.
- Semmi gond. Valamikor el kell kezdeni. Van valamilyen elképzelése?
- Miről?
- Hát hogy mégis mit szeretne csinálni?
- Ja, persze. Van.
- Megnézhetném a papírjait?
- Személyi igazolványt adjak?
- Azt is, valamint az iskolai végzettséget igazoló dokumentumokat. Mi a legmagasabb iskolai végzettsége?
- Főiskola. Rendőrtiszti. És most végzek a nemzetvédelmin jog és IT-szakon.
- Nagyszerű. Akkor gondolom ezen a területen keres munkát.
- Nem kifejezetten.
- Nocsak! Akkor hol nézzek állásokat?
- Házmester szeretnék lenni.
- Ilyen végzettségel? Komolyan házmester szeretne lenni?
- A legkomolyabban.
- Viccel ugye?
- Ha viccelnék, nem lennék itt.
- Miért akar házmester lenni?
- Mert ebben van perspektíva, továbbá minden tudásom megvan ehhez.
- Például?
- Tudok megfigyelni, konspirálni, jelentéseket írni, valamint látom a jogi összefüggéseket is.
- És Ön szerint erre van igény?
- Mindig van.
- Honnan tudja?
- Tudom.
- Kinek dolgozna?
- Ezt nem mondhatom meg. Akkor ad címet, vagy írjak inkább jelentést a mai találkozásunkról?
- Máris nézem....Lejtővár utca 8/c, 24 lakásos társasház. Ez megfelel?
- Majd kiderül. Viszlát.
- Viszlát.

DÉLUTÁN

Régen nem írtam semmit. Nem volt kedvem. Meg minek is? Lehangol, mivé lett ez az ország. Most mégis írok, ígérem röviden, de csak azért, mert ennek semmi köze ahhoz a szeméthez, amelyben létezünk, és ebben legalább van valami szépség. Nekem legalábbis tetszik.

A minap madárnak nézett egy madár. Apa madárnak. Ültem az erkélyen, mikor a korlátra rászállt egy varjú. Azt hiszem az volt. Varjú gyerek. Vagy holló. Az ornitológia sajnos nem az erősségem. Fiatalnak tűnt, nemrég repülhetett ki a fészekből. De ez is csak feltételezés a részemről. Fura hangokat adott ki, széttárta a szárnyát, többször is úgy tett, mintha el akarna rugaszkodni a fémről, de csak rekedtesen csipogott. A sokadik szárnycsapkodása után azonban nekilendült, felemelkedett és egyenesen a fejem felé repült. Felálltam, elugrottam előle. Ezt még kétszer megkísérlelte, gyanúm szerint arra vágyott, hogy a számból rovart ehessen. Mivel ez nem sikerült neki, elrepült. Azóta sem jött vissza. Apa madárként leszerepeltem, bár minden nap reménykedem, hogy jön, és itt csipog majd nekem. Talán még meg is etetném.

A másik élményben ma volt részem. Egy kedves ismerősöm hajában észrevettem néhány szép ősz hajszálat. Persze nem mondtam neki, még véletlenül sem szeretném, ha félreérthető lennék. Legszívesebben azt mondtam volna neki, sose fesse be, de csendben maradtam. Inkább csak megírtam, mert már régen nem írtam semmit.

VILMOS LELÉPETT

Képtelen vagyok feldolgozni a szomorú, mit szomorú, egyenesen lesújtó hírt, bemondta a rádió, egész nap ez volt a top story (vezető anyag) mindenhol, visszavonult Vanczák Vilmos 79-szeres válogatott labdarúgó, aki 4 gólt lőtt a nemzeti tizenegyben. Vasárnap óta élek ezzel a rettenetes tudattal, hogy Vili már nem lép többé pályára, nem szaggatja apró szövetfoszlányokra az ellenfelek hálóját, nem viszi győzelemre a csapatot. Sírok, de csak belül, hogy ne lássa senki, pedig mekkora fájdalom ért, ekkora csapást akkor sem éreztem, mikor megtudtam, hogy a héten leadta orvosi praxisát kedvenc urológusom R. József, aki lehet, hogy külföldre ment, végtére is mindegy hol lesz, mit csinál majd kint, ezt már megszoktam, de Vilmos elvesztése semmihez sem hasonlítható gyötrelem.

FONTOS ÜGYEK, KOMOLY EMBEREK

Örvendetes változásnak lehetünk tanúi a magyar törvényhozásban. Végre teret nyert az udvarias hangnem, a kultúrált kommunikáció. A tartalmas, építő erejű ellenzéki magatartás is érezteti hatását, vagyis a kormányoldalról végre minden esetben érkezik válasz a javaslatokra. Nem kérdés tehát, immár van létjogosultsága ennek a fajta politizálásnak. Hallgassuk, miről beszél az ország vezető ereje, megválasztott képviselőink szorgos hada ezekben a lélekemelő pillanatokban.

- Tisztelt Házelnök Úr, Tisztelt Képviselőtársaim! Amiről Önöknek ma beszélni szeretnék, sok magyar család gondja. És ennek megtárgyalása elől nem térhetünk ki, bármit is mondjon a kormányoldal. Mert tudom, hogy obstrukcióval kívánnak élni, de mi ellenzékiek ezt nem tűrhetjük! A hétvégén édesanyáméknál ebédeltünk, ő hívott meg minket vendégségbe, három unoka, képzeljék mi volt ott, szegény asszony, a gyerekek hangoskodtak, de őt ez nem zavarta, mert arra gondolt, éhes a család, neki pedig az a küldetése, hogy halászlét főzzön. És főzött. Nekünk. A gyerekeinek, unokáinak. A menyének. Bajait. Tele tésztával, dúsan, haltejjel. Finom volt, nagyon finom. De belegondolnak-e tisztelt képviselőtársaim, mennyi munkával járt ennek a halászlénak a megfőzése? Mekkora erőfeszítést igényelt a terítés? Majd a mosogatás? Javaslom, és nem is merek belegondolni abba, hogy tisztelt képviselőtársaim nemet mondanak erre, szóval azt javaslom, a halászlékocka és a tészta áfáját csökkentsük 2 százalék alá, vagy tegyük ingyenessé. Azt gondolom, ennyivel mindenképpen támogatnunk kell a vasárnapi ebédek elkészítőinek terheit. Köszönöm a figyelmet.
- Köszönöm Razó Elemér képviselő felszólalását. Most Precze Benjamin képviselőé a szó.
- Köszönöm Házelnök úr. Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr! Az előttem szóló Razó képviselőtársam alapvető dologról elfelejtett szólni és ez rögvest okafogyottá teszi a javaslatát. Hol van az előírva, hogy bajai halászlét kell főzni sok tésztával? Miért kell bele tészta egyáltalán? Vegyük a szegedi példát, ott nem tesznek tésztát a hallébe, mégis tápláló élelem az egész családnak! A hallékocka pedig egyenesen fényűzés, csak a lusták használnak hallékockát. Azt javaslom tehát, hogy vegyük le a napirendről a tészta és hallékocka áfájának csökkentéséről szóló javaslatot. Köszönöm.
- Látom Razó Elemér reagálni szeretne Precze Benjamin szavaira. Öné a szó képviselő úr.
- Köszönöm. Csalódva hallgattam Önt Precze képviselőtársam, és csupán egyetlen mentséget tudok felhozni az Ön álláspontjának megértése és egyúttal védelme érdekében. Valószínüleg Ön még sosem evett igazi bajai halászlét tésztával, mert ha evett volna, sosem választaná többé a szegedi halászlét. Ezennel meghívom Önt a jövő heti bajai halászléfőző versenyre, ahol a saját kezemmel készítem el Önnek és frakciótársainak a jellegzetes bajai halászlét. Köszönöm.
- Precze képviselőé a szó ismét.
- Tisztelt Házelnök, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm Razó Elemér invitációját, ezt ünnepélyesen elfogadom, társaimmal ott leszünk és eszünk a leveséből. Az esetleges áfacsökkentésről utána döntünk. Köszönöm.

Így zajlik hát a munka a jelentőségteljessé, egyúttal békéssé vált új országgyűlésben. Kíváncsian várjuk, hogy végül a bajai, vagy a szegedi halászlé bizonyul-e erősebb érvnek ebben a rendkívüli vitában.

SEMMI

Tizenhárom év az USA-ban, magyarként. Amerikai férj, tisztes, jóravaló, szorgos ember, sok munka, mindig külön, mondjuk a keleti parton, így szinte törvényszerű, lassan kihűl a kapcsolat. Csendes válás, majd az örök kérdés, hogyan tovább. Jó állás ott, biztos fizetéssel, kedves ám unalmas emberekkel. A dekoratív, negyvenes évei elején járó nő úgy dönt, ad egy esélyt magának.

Hazajön. Két diplomával, 13 évnyi pénzügyi gyakorlattal, egy neves egyetemen dolgozott, biztos benne, hogy hamar talál állást.

Százötven cégnek küldi el az életrajzát, de csak tíz helyre hívják be. Sok fordulós tesztek, megalázó HR-es elbeszélgetések, nevetséges fizetési ajánlatok. Egy pincér többet kap manapság, mint amit neki ajánlanak. Három és fél hónap után belefárad a keresgélésbe, a pénze is fogytán. Mintha mindezt megérezte volna előre, mert retúrjegyet vett. A jövő héten megy vissza. Azt mondja, fáj a lelke, mert itt szeretett volna élni, mindent megpróbált, nem voltak nagy igényei, de soha többé nem teszi ki magát ennek. Jövő héten felszáll vele a gép, én pedig önző módon csak arra tudok gondolni, hogy mi itt maradunk és írjuk tovább az életrajzokat, míg ki nem fogy a festék a patronból.

CSALÁD

- Ez zseniális!

- Kösz.

- És hogy képzeled? Minden nap új rész?

- Csak úgy van értelme.

- Ki írná? Felkérünk rá szerzőket?

- Minek ide szerző? Mi írjuk. Csak mi.

- Nem rossz.

- Ez lenne az új Szabó család.

- Miért pont Szabó?

- Nem ragaszkodom a Szabóhoz, címként elég lenne a Család.

- Hangjáték?

- Az első pár évben a rádióban adnánk, aztán jöhetne a tévé, internet, végül mozi.

- Pazar ötlet. És hol játszódna? Gazdagrét?

- Szerinted érdekelne még valakit egy gazdagréti család? Azok az idők már elmúltak. Gazdagok és szépek, ez lenne a fő csapásirány.

- Izgalmas.

- Tengerpart, divatház, vadászkastély, golfklub, ilyen helyek.

- Egyre jobb.

- Mindenki benne lenne.

- Az jó. Végül is Szabó bácsit is imádták a hallgatók.

- Erről van szó. Szerethetővé válna a Család.

- Hogy kezdődne?

- Szerintem az jó felütés lenne, hogy az első részben  Jenő megveszi az új  ötös BMW-t, viszi haza a szalonból és a család együtt gyönyörködik a járműben. Utána lemennek a birtokra, ahol hamarosan kezdődik a családfő születésnapja, a szűkebb családot máris  megismernék a hallgatók.

- Szerinted nem ismernek minket?

- Nem eléggé.  

- Ez igaz. Fogalmuk sincs mivel jár a vagyon, a folyamatos gyarapodás. mekkora stressz ezt kezelni.

- Óriási felelősség.

- Akkor ez a sorozat valójában dráma lenne?

- Dráma.

- Egy sokat dolgozó család drámája?

- Mindenkié.

HAPPY END

- Készpénz, kártya?
- Kártya.
- Nagyszerű. Kérem nézze meg, hogy rendben van-e az összeg, most még lehet korrigálni.
- Jaj nincs nálam a szemüvegem. Juditkám, te sem hoztad el?
- Nem.
- Semmi baj, olvasom én, 2 millió 540 ezer. Indíthatom a tranzakciót?
- Igen, indulhat.
- Köszönöm szépen, meg is történt a banki visszaigazolás. Ha javasolhatom, fussuk azért át még egyszer a különböző tételeket, nehogy valami lemaradjon a nagy napon.
- Maga nagyon precíz kedves János!
- Péter vagyok, a kollégám a János, de aki eddig segített Önöknek a választásban Szilvia, ma sajnos nem tudott itt lenni, de mindent előkészített. Itt van máris a virágok listája, ezt ugye holnap hajnalban viszik ki és minden asztalon lesz egy kisebb csokor. Ez akkor ugye rendben is lenne, terembérlet szintén, a meghívottaknak állófogadás, majd a VIP -vendégeknek, rokonoknak ötfogásos vacsora.
- A zenekar tud jönni?
- Szerencsére igent mondtak, előtte ugyan zsúfolt lesz a programjuk, mert stadionkoncertet adnak, aztán rohannak a tévébe, de a kezdésre itt lesznek.
- Ugye nem felejtette el, hogy a professzor úrnak kiemelt helyen kell ülnie?
- Hogy is feltételezhet ilyet! Természetesen neki külön bőrfotelt szállítunk ki az eseményterembe. Ő ugye a nagypapa?
- Nem az, de úgy tekintünk rá, mintha az lenne. Mi nagyapóként szeretjük és tiszteljük, végtére is elsősorban miatta rendezzük ezt. Egyébként az anyukám távoli unokatestvére.
- Nem fognak csalódást okozni neki, ebben biztos vagyok.
- Ő ugyan azt mondta, már gyerekkorban ösztönözni kell a gyerekeket a házasságkötésre, de mi úgy gondoljuk, ez kevés, miért várjunk erre, ha szeretik egymást, miért ne lennének már most férj és feleség?
- Igazuk van, maradéktalanul egyetértek Önökkel. Szép ünnepség lesz, ezt cégünk nevében garantálhatom.
- Maguknak pedig gondolom referenciaként szolgálhat az esemény, hiszen ha jól sikerül, mások is Önöket kérik majd fel.
- Így legyen. Nagyon köszönöm, hogy minket választottak, és holnap délutánra minden készen áll majd. Nagy öröm ez a szülőknek, de az egész családnak.
- Juditkámmal már nagyon nagy izgalomban vagyunk.
- És a gyerekek mit szólnak hozzá?
- Évikére gondol, vagy Lacikára?
- Mindkettőjükre.
- Mi nem mondtuk el Évikének, meglepetés lesz ez a számára. Lacika szintén holnap tudja meg, de annyira rendes fiú, jó vejem lesz, én pedig jó anyósa.
- Mindig öröm ilyet hallani, ezt a nagy szeretetet. Akkor holnap találkozunk a Rózsafüzér bejáratánál. A taxi pontosan érkezik majd, ezt is egyeztettük már.

Alig több, mint 24 órával később a taxiban.

- Anyu, hova megyünk?
- Titok kislányom.
- Mondd meg anyu!
- Ne türelmetlenkedj Évike, nemsokára megtudod.
- Levehetem a ruhát?
- Hogy gondolsz ilyet! Alig tudtuk rád adni, varrónő kellett hozzá.
- De melegem van benne. Kényelmetlen.
- Ki fogod bírni. És ne piszkáld a hajad!
- Viszket.
- A hajlakk miatt viszket, majd holnap megmossuk.
- És milyen kemény. Szúr.
- Ne nyúlj oda és akkor nem szúr. És arra kérlek, ha odaértünk, és kérdeznek tőled, akkor mindenre válaszold azt, hogy igen.
- Muszáj anyu?
- Nem kötelező, de kérlek ne hozz ránk szégyent kislányom!
- Jó, de mikor érünk már oda?
- Öt perc.
- Szomjas vagyok.
- Itt van víz, igyál ebből.
- Kubu nincs?
- Az nincs. Víz van.
- Kivel találkozunk most?
- Meglepetés.
- Tudni akarom!
- Nagyon akaratos vagy, jó megmondom, Lacikával találkozunk és a szüleivel. Meg a rokonaival.
- Nem elég Lacika?
- Most nem.
- De én a Lacikát szeretem csak.
- Egész életedben szeretheted, de ahhoz, hogy együtt lehessetek, most fontos dolgotok lesz.
- Mi anyu?
- Megtudod mindjárt.
- Azért mert csak ötéves vagyok, még nem kell dedósnak nézni!
- Drága kicsi Évikém, dehogy vagy dedós, te már felnőtt nő vagy a szememben. Imádlak!

15 perccel később.

- Jönnek! Istenem, de gyönyörűek!
- Édesek.
- Lacikán milyen jól áll az öltöny. Mintha rá öntötték volna.
- Varratták, mert ilyen kis méretben nem találtak volna neki valót.
- Évikén pedig ez a fehér Givenchy, álomszép.
- Remélem boldogok lesznek!
- A professzor úr áldását adta rájuk, ez önmagában garancia a szeretetteli, boldog házaséletre.

Érkezik Évike, Lacika elől várja.

- Tisztelt egybegyűltek, szülők, rokonok, barátok! Nagy nagy ez a mai, amikor is két fiatal összeköti élete fonalát és mi ennek tanúi lehetünk. Laci és Évi gyertek közelebb! Az élet nagy lehetőséget kínál fel számotokra és köszönhetően az előrelátó döntéshozóknak, immár törvényi akadálya sincs annak, hogy hivatalossá tegyétek kapcsolatotokat. Elsőként téged kérdezlek Lacika! Akarod-e hites feleségednek az itt megjelent Évikét?
- Igen.
- Most Évikét kérdezem. Elfogadod-e hites uradnak Lacikát, leszel-e jóban -rosszban, hűségben társa, aláveted-e magad az akaratának?
- Igen.
- Kimondtátok a legszebb szót, immár eggyé váltatok. Mától férj és feleség vagytok. És most Lacika húzd fel a hitvesi gyűrűt Évike ujjára. Végül pedig csókoljátok meg egymást. Gratulálok és nagyon sok boldogságot kívánok nektek!

Az ország első hivatalos gyermek esküvőjének híre lázba hozta a családokat, immár szinte nem múlik el nap anélkül, hogy ne házasodnának össze gyermekek és kiskorúak. Happy end.