Képtelen vagyok feldolgozni a szomorú, mit szomorú, egyenesen lesújtó hírt, bemondta a rádió, egész nap ez volt a top story (vezető anyag) mindenhol, visszavonult Vanczák Vilmos 79-szeres válogatott labdarúgó, aki 4 gólt lőtt a nemzeti tizenegyben. Vasárnap óta élek ezzel a rettenetes tudattal, hogy Vili már nem lép többé pályára, nem szaggatja apró szövetfoszlányokra az ellenfelek hálóját, nem viszi győzelemre a csapatot. Sírok, de csak belül, hogy ne lássa senki, pedig mekkora fájdalom ért, ekkora csapást akkor sem éreztem, mikor megtudtam, hogy a héten leadta orvosi praxisát kedvenc urológusom R. József, aki lehet, hogy külföldre ment, végtére is mindegy hol lesz, mit csinál majd kint, ezt már megszoktam, de Vilmos elvesztése semmihez sem hasonlítható gyötrelem.
2018. június 26., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
HIDEG FEJJEL
- Van még esélye? - Hogy a fenébe ne lenne! - De komoly tiszthátránya van. - Ez nem jelent semmit. - Szerintem szarrá verik. - A Pistát? Ki...
-
Az önmagát a béke apostolának tekintő, antialkoholista, lisztérzékeny, kutyabarát, brit felsőházi felmenőkkel rendelkező közéleti ember, Pen...
-
Arcát adta legkedvesebb klubjának János, vagy ahogy a B-közép sportemberi közössége becézi, Pengés Jani. A stadionhoz legközelebb eső kutya...
-
Csoda történt abban a magyarországi iskolában, ahol a helyi plébános megszentelte az iskolatáskákat. Az egyházi szertartást követően az isko...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése