2021. június 27., vasárnap

RÖHÖGŐ ARAB

 A vásárlás, amennyiben fogalmunk sincs a kínálatról, a meglévő készlet műszaki paramétereiről, a kihelyzett áruk minőségéről, vagyis totál hülyén esünk be a szakáruházba, szóval a keresgélés úgy kezdődik, hogy vadászni kezdünk egy eladóra. Mivel a költséghatékonyság jegyében a bolti (kereskedelmi) állományt rendszeresen megtizedelik, sokan maguk dezertálnak, így már akkor is felcsillan a szemünk, ha eladónak hitt papírmasé figurát veszünk észre a mosó- és hűtőgépek szektorában. Példáult Messit, amint valami szarságot hirdet, amit a szódagépekbe kell beletenni a jobb íz elérése érdekében. Messivel én is találkoztam, de a fickó merev és használhatatlan volt.

Vannak bizonyos évszakok, globális éghajlati vészhelyzetek, mikor egyszerre nagyon sokan, és rettentő elszántsággal akarnak valamit. Most éppen ilyen a helyzet. Trópusi.
Ezt magamtól is érzékeltem, de az eladó maga közölte e tényt a jelenlévőkkel, akik úgy állták körbe, mintha a pasas nem is a hűtőrészleg senior vezetője, hanem telepített idegenvezető lenne és éppen a Mona Lisa mosolyáról mesélne. Félsiker, gondoltam magamban, hiszen viszonylag hamar egy szakember közelébe kerülhettem. Tudta mit szeretnék. Ventillátort.
- Uram, ezzel magát egy arab kiröhögné - mondta letaglózó magabiztossággal, mikor rámutattam egy propelleres léghűtőre.
- Egy igazi ventillátornak fémből van a propellere, nem műanyagból - tette hozzá.
- Miért, nem mindegy, hogy fém, vagy műanyag? - kérdeztem a tudatlanok megejtő bájával, de mindez a számára egyértelművé tette, újabb hülyével van dolga, mint ahogy a hangsúlyaival, a tartásával azt is érzékeltette, csupán valami tévedés áldozataként van ezen a helyen.
- Milyen idő van most? Na, milyen? Trópusi. Ide vas kell.
- És van vaslapátos ventillátoruk?
- Nincs.
- Akkor milyet vegyek?
- Amilyet akar.
- Ezt kipróbálhatnánk?
- Dobozban van, nem látja?
- Megtenné, hogy kiveszi?
- Nem vehetem ki, keressen egyet a kiállított darabok közül.
- Ez nincs kint.
- Akkor nincs.
- Ez az álló ventillátor, ön szerint, jó?
- Szerintem semmit sem ér. De maga tudja.
- És ez?
- Ez éjszakára van. Nem kavar nagy szelet. Gyenge.
A tömeg percről percre egyre nagyobb lett a mindentudó, a vaslapátban és a ciklon erejű légmozgásban hívő ventillátor-szakértő körül, így az izzadó vásárlók elsodortak tőle. Döntenem kellett. Egyedül. Megragadtam egy dobozt és már vittem is a pénztárhoz. Jó hírem van. Működik. Nyugodtan lehet kérdezni.

2021. június 24., csütörtök

CSAK VASAT!

CSAK VASAT!
A vásárlás, amennyiben fogalmunk sincs a kínálatról, a meglévő készlet műszaki paramétereiről, a kihelyzett áruk minőségéről, vagyis totál hülyén esünk be a szakáruházba, szóval a keresgélés úgy kezdődik, hogy vadászni kezdünk egy eladóra. Mivel a költséghatékonyság jegyében a bolti (kereskedelmi) állományt rendszeresen megtizedelik, sokan maguk dezertálnak, így már akkor is felcsillan a szemünk, ha eladónak hitt papírmasé figurát veszünk észre a mosó- és hűtőgépek szektorában. Példáult Messit, amint valami szarságot hirdet, amit a szódagépekbe kell beletenni a jobb íz elérése érdekében. Messivel én is találkoztam, de a fickó merev és használhatatlan volt.
Vannak bizonyos évszakok, globális éghajlati vészhelyzetek, mikor egyszerre nagyon sokan, és rettentő elszántsággal akarnak valamit. Most éppen ilyen a helyzet. Trópusi.
Ezt magamtól is érzékeltem, de az eladó maga közölte e tényt a jelenlévőkkel, akik úgy állták körbe, mintha a pasas nem is a hűtőrészleg senior vezetője, hanem telepített idegenvezető lenne és éppen a Mona Lisa mosolyáról mesélne. Félsiker, gondoltam magamban, hiszen viszonylag hamar egy szakember közelébe kerülhettem. Tudta mit szeretnék. Ventillátort.
- Uram, ezzel magát egy arab kiröhögné - mondta letaglózó magabiztossággal, mikor rámutattam egy propelleres léghűtőre.
- Egy igazi ventillátornak fémből van a propellere, nem műanyagból - tette hozzá.
- Miért, nem mindegy, hogy fém, vagy műanyag? - kérdeztem a tudatlanok megejtő bájával, de ez számára egyértelművé tette, újabb hülyével van dolga.
- Milyen idő van most? Na, milyen? Trópusi. Ide vas kell.
- És van vaslapátos ventillátoruk?
- Nincs.
- Akkor milyet vegyek?
- Amilyet akar.
- Ez az álló ventillátor, ön szerint, jó?
- Szerintem semmit sem ér. De maga tudja.
- És ez?
- Ez éjszakára van. Nem kavar nagy szelet. Gyenge.
A tömeg percről percre egyre nagyobb lett a mindentudó, a vaslapátban és a ciklon erejű légmozgásban hívő ventillátor-szakértő körül, így az izzadó vásárlók elsodortak tőle. Döntenem kellett. Egyedül. Megragadtam egy dobozt és már vittem is a pénztárhoz. Jó hírem van. Működik. Nyugodtan lehet kérdezni.
Lehet, hogy egy kép erről: fa és vízfelület

2 megosztás


2021. június 7., hétfő

NÉVTELEN LEVÉL

Két dologtól rettegett: a névtelen levéltől és attól, hogy a felesége leugrik a tizedikről, kezében tartva a fiúkat.

Az első "csomagot" megkapta. Délután három óra 17 perckor. Erre azért emlékszik pontosan, mert normál hétköznapokon jóval később, általában este hét után esett be az ajtón, aznap viszont lemondták az egyik munkáját így jóval hamarabb érkezett haza, előbb mint a felesége. Belépett a panelház kapuján és azonnal észrevette, van valami a levélszekrényben. Névtelen levél - erre gondolt ösztönösen, hisz a lelke mélyén évek óta számolt vele, majd remegő kézzel a kulcsot kereste. A lyukakon keresztül látta, hogy nem normál betűmérettel címezték a levelet, így a félelme másodpercről másodpercre egyre erősebb lett.
"Tisztelt Asszonyom!
A férjének szeretője van a Baka utca 17-ben. A harmadik emelet 8-ban. Nyilván nem örül, hogy szóltam Önnek, de talán jobb, ha tudja.
Üdvözlettel, egy jóakarója."
A levelet nem kézzel, de még csak nem is géppel írták, hanem papírboltban kapható, ragasztható betűmatricákkal. Profi munka. De ki készítette? És miért?
Azonnal egy utcai telefonfülkét keresett. Felhívta a nőt. A másikat. Igen, őt. Akivel. Már harmadik éve. A nő is megdöbbent. Nem, nem ő írta, kikéri magának, még a feltételezés is sértő.
Az igazán fenyegető kérdés, mi történik, ha jön a következő üzenet és akkor már az asszony nyitja ki a levélszekrényt? Halál. Ez járt a fejében.
Tíz perccel később már egy papírkereskedésben állt a pénztárnál. Két csomagot vett betűmatricákból. Egy piros és egy fekete színű készletet. Mesteri megoldás. Jelen helyzetben életmentő. Hazament és ragasztott.
"Tisztelt Uram!
Az Ön feleségének szeretője van a Csáth Géza utca 47-ben. Fiatal férfi. Megtalálja.
Üdvözlettel, egy jóakarója."
Két héttel később a munkahelyén csengett a telefonja. A felesége hívta. Sírva. Levelet kapott. Van szeretőd a Baka utca 17-ben? - kérdezte. - És neked van szeretőd a Csáth Géza utca 47-ben? - kérdezett vissza a férfi.
A feleség megdöbbent. Nem értette. Elmagyarázta neki. Hogy hónapokkal ezelőtt hozzá is érkezett egy förmedvény, de nem akart róla szólni. És milyen jól tette, mert nyilván egy haragosuk akarja őket összeugrasztani. A nő megnyugodott.
Négy év haladékot kaptak. Aztán kiderült minden. Az is, hogy a levelet a mégis a férfi szeretője írta. Végül mindenki elvált mindenkitől. A zuhanást nem kerülték el. Túlélték.







KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...