2019. június 21., péntek

IZZÓ TESTEK 9.

Elnöki tárgyaló, délelőtt tíz óra. Az asztalnál Dick, a Mohács 26TV vezérigazgatója, Steve tévéelnök-tulajdonos, Kalapos Imre az Izzó testek erotikus valóságshow főszerkesztő-producere, valamint egy új munkatárs ül.
- Imre, bemutatjuk neked Homonák Károlyt, ismerkedjetek össze.
- Kalapos Imre, üdvözlöm.
- Homonák P. Károly, jó napot.
- Pé?
- Igen, Pé.
- És a Pé-t használja is?
- Persze, hogy használom. De ha úgy egyszerűbb, hívjon HPK-nak.
- A P betű mit takar? Péter? Pál?
- Nem vagyok Péter, de Pál sem. Pallos. Homonák Pallos Károly. A családom a 15. századtól a 17-ig királyi ítéletvégrehajtó volt. A pallos benne van a családi címerünkben.
- Hóhérok voltak az ősei?
- Nem is akármilyenek. Messze földön a leghíresebbek. Náluk sosem fordult elő olyan, hogy háromszor kellett volna lesújtaniuk. Egy csapás, és lent is volt a fej. Akiket ők nyakaztak le, nem szenvedtek. A halálraítéltek azért imádkoztak, hogy egy Homonák fejezze le őket.
- Megértem, hogy büszke a múltra.
- Ön is az lenne szerintem. Gyermekkoromban, amikor a családomról olvastam, magam is hóhér szerettem volna lenni.
- De már nem lehet, mert nálunk nincs halálbüntetés.
- Most nincs. De ez az az idők folyamán mindig változik. Ha visszaállítanák, nem lenne számomra kérdés, hogy jelentkezzek-e hóhérnak.
- Biztos felvennék. Ilyen múlttal, ezzel a patinás névvel.
- Ha nincs ellene kifogásod, akkor inkább tegeződjünk. Végtére is kollégák vagyunk – mondta nevetve HPK.
- Karesz lesz az összekötő – magyarázta Dick.
- Mi az, hogy összekötő? – Kalapos kérdése jogos volt.
- Élő, mondhatni forró vonal közted és köztünk és persze a fentiek között.
- Fentiek?
- Imre ezt megbeszéljük, de nem most. Karesz feladata lesz a folyamatos ellenőrzés és ő lesz a kapocs a szuperprodukcióban. Akkor jó munkát mindkettőtöknek, és üdvözlünk a csapatban, Karesz.
A megbeszélés rövid volt. Kalapost valósággal letaglózta HPK megjelenése. Ki ez a pasas, akit ide vezényeltek? És miért éppen mellé? Vagyis fölé. Tanácstalan volt. Felhívta régi haverját Kócsi Jenőt a BigStorynál, hátha hallott már valamit erről az emberről.
- Szevasz, itt Imre. Figyelj, elég nagy szarban vagyok. Kellene egy kis segítség.
- Miről van szó?
- Nemsokára indul az Izzó testek erotikus show, és a fejemre ültettek egy ejtőernyőst. Gyanús nekem ez az arc. Homonák P.Károly.
- Sosem hallottam még a nevét.
- Én sem. Büdös ez nekem nagyon. A családja a tizenvalahanyadik században királyi ítéletvégrehajtó volt.
- Hóhérok?
- Igen.
- És neki mi lesz a dolga?
- Ezt kérdeztem én is. Valami összekötő. Kapocs vagy mi.
- Nem hangzik jól.
- Ezért hívtalak. Tudj meg róla minél többet.
Kócsit felvillanyozta a kérés. Már ezer éve csak névleg volt újságíró, mert az utóbb 10 évben semmi komoly dologról nem írhatott. Nyomozni kezdett, telefonálni, és hamarosan hívta Kalapost.
- Le fogsz hidalni – kezdte Kócsi.
- Belügyes?
- Ezt még nem tudom, de nem tartom kizártnak.
- Akkor?
- A pasasnak szinte semmilyen újságírói múltja nincsen. Tévés sincs.
- És ezt küldték rám?
- Ezt. Annyit derítettem ki, hogy korábban admin volt a Nyusziimádók facebook csoportjában, és néha rövid interjúkat készített nyúltenyésztőkkel. Ja és fotózott is. Egyszer megkapta a Lógó fülű Fajtatiszta Nyúl Szövetségtől az év médiaszemélyisége díjat.
- Ezt nem hiszem el.
- Jobb, ha elhiszed.
- De honnan jönnek elő ezek a tök ismeretlen arcok?
- Jó kérdés. De ne pörögj rajta sokat, mert vélhetően nem küldheted el, ezért próbáld meg inkább valahogy elviselni.
- Kösz. Ha megtudsz még valamit, akkor hívj. Igaz, hogy te fogsz tudósítani az Izzó testekről?
- Aha.
- Végre egy jó hír.
Kalapos Imre aznapi vesszőfutása még nem ért véget. Megint találkoznia kell a kreatívokkal, hogy végre kipréselje belőlük a zsűritagok névsorát. Ma nem lesz kegyelem - gondolta magában Kalapos, aki ezúttal a nagy mellű titkárnőjétől sem köszönt el. Szó nélkül viharzott ki az irodájából. Legszívesebben azonnal leszámolt volna a plasztikai sebész dr. Szirtessel, és HPK-val, a Nyuszi imádók adminjával, meg az egész Gyepű utcai bagázzsal. De ő is ebből élt, elég fényűzően, ezért most sem lett belőle forradalmár.

IZZÓ TESTEK 8.

Krisztának elszabták a mellét. Nem kicsit. Nagyon. Garázsokban praktizáló kuruzslók adnak ki a kezükből ilyen fércmunkát, de ezt most nem ők csinálták. Ezúttal a sikeres, minden médium által körül udvarolt sztársebész, a fővárosi butikosok, jelenlegi és tíz évvel ezelőtti szépségkirálynők, Fortuna-lányok, escortosok, unatkozó bankárfeleségek, és logisztikai központokat tulajdonló mágnások élettársainak, valamint azok édesanyjainak kedvence nyúlt mellé. A megbeszélt, medium (közepes méretű) implantátum helyett extra large-ot csúsztatott a megmetszett mellbőr alá, így amikor a műtét után dr. Szirtes arra kérte az altatásból ébredező Krisztát, nézze meg magát a tükörben, a titkárnő felsikoltott és hangosan zokogni kezdett. Szirtes is tudta óriási a baj, ezért fizetnie kell majd, oda a reputáció, a garantált ügyfélkör, de magára erőltette a jellegzetes, rém ellenszenves sima plasztik mosolyát (őt tavaly varrta meg egy kolléga) és úgy tett, mintha csak valami apróságról lenne szó. Az igazság az, hogy aznap éppen Kriszta volt a kilencedik mellplasztikája, és összecserélte az estére beírt tizennégyessel, aki néhány órával később ugyancsak felsikított és fájdalmasan sírt a kórteremben, ahonnan gyorsan ki is tessékelték, mert csak a műtétért fizetett, az orvosi felügyeletért nem.
- Helyrehozzuk, nem lesz semmi baj. Jövő héten úgyis jön varratszedésre, akkor egyeztetünk, hogy mikor csináljuk meg ezt az aprócska korrekciót – nyugtatta dr.Szirtes az idegileg megroppant Krisztát.
- De így nem mehetek be dolgozni.
- Miért ne mehetne? Gyönyörű, egészséges, tökéletes formájú dekoltázst kapott.
- Nem érti? Imre megöl ezért. Nagy melleket szeretett volna, de ez már az ő kezéhez is túl nagy.
- Beszéljek vele én? Ha kell, vállalom a mártíriumot a hibámért – vicceskedett az egyébként rémült Szirtes.
- Jobb ha én beszélek vele. Magát biztosan megölné.
Kriszta, Kalapos Imre titkárnője és szeretője, három nap betegszabadságot vett ki, amit Imre több okból erősen kifogásolt és sérelmezett. Beletett 300 ezret a műtétbe az Izzó testek erotikus valóságshow költségvetéséből, magyarán lenyúlta, amit nehezen tudott volna megmagyarázni Dicknek, a Mohács 26TV vezetőjének, továbbá türelmetlen volt és látni szerette volna Kriszta új, őrjítő melleit.
- Mit csináltak veled? Lufi ez, vagy mi? Strandlabda? Görögdinnye? Ezt hogy fogjam meg?
Kalapos pillanatok alatt elérte a szokásos üzemi hőmérsékletet, és a szeretőjével is úgy beszélt mint egy kutyával. Vagyis, mint egy tévés talpassal.
– Ki volt ez a barom?
- Dr. Szirtes.
- Az a nyálas tróger? Szétütöm a fejét. Most mi lesz? Így nem jöhetsz be a tárgyalásokra a kávéval és a ropival, kiröhögnek minket. Van erre a szarra valami garancia?
- Azt mondta, amint begyógyul a seb, ismét felnyit, és berakja a közepes méretet. Most már kérlek nyugodj meg, hamarosan megkapod amit annyira szerettél volna.
Szívesen megcsókolta volna Kalapost, de a fokozott stressztől, meg nem is ivott eleget, Krisztának acetonos lett a lehelete, ezt pedig már biztosan nem bírta volna elviselni Imre, akinek enélkül is rengeteg gondja támadt. A show előkészületei nem haladtak előre szinte semmit, amit a Mohács 26TV legfelsőbb vezetése nem nézhetett tétlenül. Bekövetkezett az, amitől Kalapos mindig is tartott. A fejére ültettek egy ismeretlen pasast.

SZÉP ÜNNEPSÉG VOLT

Csótány, a csendőr arcú rendszerváltó evett egy mangalicakrémes szendvicset, majd harsányan röhögve mesélt a ruszki laktanyák kipucolásáról, amiben természetesen maga is részt vett, hiszen ha ő nincs, meg a csuda jó forradalmi költeményei, akkor örökké itt maradnak. Mármint a ruszkik. Hát, igen, a dicső múlt. Most pedig itt állhat ezen a pazar erkélyen, a többi hőssel együtt, szürcsölhetik a Pusztai álom pálinka költeményt, nyomhatják magukba a kacsamájas felfújtat és a hortobágyi hagymás becsináltat. Mi ez, ha nem maga az élő történelem? Legendák klubja, a sérthetetlenek kasztja. Csúcson vannak. Mind. Még.
Emelkedik a hangulat. Derű az arcokon. Énekelnek. Közösen. Közelebb lép Mártika is. Meg Kati. Ezt meg kell örökíteni. Ráférünk a képre? Mi az, hogy! Így, szorosan. Egymás mellett. Csííz. Gyönyörű kép. Kérhetünk belőle?
Alattuk a város. És a folyó, a csodás kék Duna. Keringő is jöhetne akár. Valaki szól, de senki sem hallja, hogy emelkedik a vízszint. Még egy szelfi. A fülhallgatós testőrök izgatottan járkálnak, majd felfújnak egy gumicsónakot. Közben Jenő és Dzsinkisz is kér egy közös képet. Kapnak. Itt mindenki mindent megkap. A víz közben eléri az erkény alatti tartópillért. Nem érdekes. Globális felmelegedés? Hülyeség. Nyerítésszerű nevetés.
Az oszlopok megadják magukat az árnak. Az erkély leomlik. A víz elsodorja az üres csónakokat.
Szép ünnepség volt.

KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...