- Úgy is mondhatnám. Laci unszolt, menjünk, nézzünk szét, ne üljünk mindig otthon.
- Dubaj?
- Dombrád.
- Az se rossz.
- Nem. És végre tudtam venni spirálfüzetet Béluskának.
- Jó színed is van.
- Hamar megkap a Nap. A húgom is ilyen.
- Szépek vagytok, gyönyörűek Erzsókám.
- Hát még ha látnád a Kiserzsót! Megőrülnek érte a férfiak.
- Ő ugye a Kiserzsike lánya?
- Ibikém, nagymama vagyok, mondd ki nyugodtan.
- Jó, kimondom, közülünk te lettél elsőre szerelmes. És te vagy a legfiatalabb nagyszülő a faluban.
- Októberben leszek 38.
- És a lányod Kiserzsike?
- Nyáron tölti be a 24-et.
- Az unód Kiserzsó most mennyi idős?
- Tizenegy lesz két hónap múlva
- Nagy öröm a gyerek, irigyellek ám érte. A fiam 15 éves, de még szűz, pedig már jöhetnének a pulyák.
- Majd jönnek. Szép gyerek, meglásd egy év múlva te is nagyi leszel!
- A próféta szóljon belőled Erzsókám! Jut eszembe, mi van a fiaddal Béluskával?
- Neki jól megy a sora. Kisfőnök.
- Ez igen!
- Mindig erről álmodott.
- Emlékszem én is, mindig mondta, hogy sokra viszi majd. És tényleg sokra vitte.
- Felvitte az isten a a dolgát. Persze tett is érte.
- Biztosan rengeteget tanult.
- Nagyon sokat. Én ugyan kérdeztem tőle, mire gyötri magát ennyire, de dacos gyerek volt, addig nem nyugodott, míg el nem végezte a nyolc általánost.
- Minden elismerésem, okos gyerek.
- És most már kisfőnök.
- Pontosan mit csinál?
- Közmunkában árkozik. Vagyis nem ő, neki annyi a dolga, hogy kiadja a szerszámokat és kikísérje az embereket az árok mellé gereblyézni.
- Biztosan jól keres.
- Mi az hogy!! Álomfizetést kap! Havi huszonkettőt hoz haza, ebből levesz kétezret sörre, másra nem költ.
- Édes kölyök. Biztosan boldogok vagytok.
- Nagyon boldogok. Mindenünk megvan. Liszt, cukor, krumpli, néha kapunk sonkát az önkormányzattól, a pénzt pedig beosztjuk. Nem kell nekünk több.
- Erzsókám, ha nem bántódsz meg, toljuk már meg a biciklit, mert még be kell mennem a hivatalba.
- Ott dolgozol?
- Nem. Segélyért megyek.
- Ibusom, figyelj, van ötven forint dugipénzem, arról nem tud senki, szívesen kölcsönadom.
- Drága vagy Erzsókám, de ma kapunk háromezret négy hónapra, abból megélünk.
- Nagy szerencsénk van a polgámesterrel, aranyember!
- Szobrot érdemelne! Azt mondta. mindig ad, csak ne ellenkezzünk vele. Eszembe se jut nemet mondani neki. Ha kér aláírok, szavazok, múltkor két hétig ingyen takarítottam az istállóját, de szavam nem lehet. Ha segély van, minden van. Nem igaz Erzsókám?
