2018. augusztus 6., hétfő

LAJOS GAZDA

Visszajött közénk. Azt mondta, már csak hozzánk ragaszkodik. Semmi máshoz. Mert minket szeret. Eddig azért nem jött, mert nem volt ideje. Saját újságja, rádiója, tévéje volt, de többé nincs szüksége ezekre. Én sosem olvastam, hallgattam, néztem. Nem érdekelt. Állítólag bombája is volt, nem tudom mi az, a többiek szerint azt kellett volna ledobnia, de nem dobott le semmit. Eladott mindent. Az embereit is.
Örülök, hogy visszakaptuk Lajos gazdát. Ő sosem hazudik nekünk. Mindig azt mondja, amit mi, birkák, mindig is hallani szeretünk. Finom a fű. Illatos. Kicsit édeskés. Jó itt a legelőn.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...