A játszótéri focipályán beállt a csapatunkba egy tíz év körüli, szemüveges játékos. Hóna alatt a labda. Rám nézett, majd udvariasan köszönt.
- Tegeződhetünk? - kérdezte.
- Megtisztelsz - válaszoltam.
Ezt követően úgy rohantam a betonon, mint egy tíz éves csatár.
2019. április 8., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
SZÍNHÁZ
- Mindenki jól hall? Ti is, ott hátul? Rendben, de nyugodtan üljetek előre, itt bőven van hely. Mennyi ismerős arc! Jaj, annyira örülök ne...
-
Szénási Sándor a Klubrádió szombat délutáni politikai magazinjában rendkívül korrekt és tisztességes módon beszélt a közmédiában lévőkről,...
-
Megmozdult a Föld és a korábban soha nem tapasztalt erejű rengés maga alá temetett páratlan életműveket, csodálatra méltó karriereket. Ember...
-
2010 tavaszán, néhány héttel az országgyűlési választások előtt egy kávézóban ültem és beszélgettem a Németországban élő kettős (magyar-néme...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése