Jó ember volt. Ebben egészen biztos vagyok. Ez persze önmagában senkit sem érdekel, amúgy is a jó embereket általában unalmasnak tartják, és talán csak a haláluk után kezdik el értékelni őket, amikor már távol vannak, ám mégis szükség lenne egy kis jóságra. Egyébként nem volt unalmas, sőt, választott műfajában királynőként létezett, bár Picassoval azért nem akart találkozni, mert aznap este zoknit stoppolt.
Már régen elment, egy forró júniusi napon 1996-ban, nem titok, elvitte a cukorbetegség. Szenvedéssel telt az utolsó éve, nem mintha az előtte lévő hetvennyolc felhőtlenül könnyed és boldog lett volna. A nyomorral teli gyermekkorát, a súlya miatti állandó gúnyolódást, a faji megkülönböztetést, a soha meg nem talált szerelmet, csakis a közönség nem múló rajongása tudta feledtetni vele. Imádták, bárhova is repült a nagyvilágban. Szinte örökké úton volt. Menekült az üres los angelesi házból.
Nem fogom felmondani a kötelező életrajzot az Apollo színházbeli debütálástól a nagy amerikai daloskönyvig, pusztán azt említem, amit eddig én sem tudtam róla. 1960-ban, a berlini koncertjén elfelejtette a Mack the knife szövegét, ám ekkor, közel hat percen keresztül improvizált, negyvenkét örökzöldből gyúrt össze egy csodás egyveleget, amely később Grammy díjat hozott neki.
A szegregáció elleni bátor küzdelmében olyan harcostársakra talált, mint Marilyn Monroe, aki megfenyegette a nagyhatalmú klubigazgatókat, soha többé be nem teszi a lábát a mulatójukba, ha a barátját nem engedik ott fellépni. Ha pedig Marilyn bojkottál, akkor lehúzhatják a rolót. Ugyanígy tett Frank Sinatra, és persze Norman Granz a konok menedzser is.
Akit érdekel ez a rendkívüli pálya, szeretné megtudni, hogy mit mondanak róla, a scat mesteréről az egykori zenésztársai, pl. Tony Bennett, Smokey Robinson, André Previn, vagy a mai generáció ünnepelt sztárja Jamie Cullum, hogyan emlékezik rá a fia Ray Brown Jr., az feltétlenül nézze meg a hazai mozikba kerülő dokumentumfilmet. A címe: Just one of those things.
Ella Fitzgerald tényleg jó ember volt. És persze a legnagyobb jazzénekesnő, aki nem mellesleg, zoknit stoppolni is tudott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése