A lányom rám ütött. Nem egy bulizós alkat. Meghívót kapott egy gyerekzsúrra, de nem akar elmenni. Kérdeztük, miért nem.
- Csak.
- Ez nem válasz.
- Nem szeretnék elmenni.
- De miért nem?
- Már mondtam.
- De annyira aranyosak, szeretnék ha ott lennél.
- Muszáj?
- Semmi nem muszáj, de kedvesek és szeretnek téged. Egy okot mondj, hogy miért nem akarsz elmenni?
- Mert kisbetűvel írták a meghívóra a nevemet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Szénási Sándor a Klubrádió szombat délutáni politikai magazinjában rendkívül korrekt és tisztességes módon beszélt a közmédiában lévőkről,...
-
Megmozdult a Föld és a korábban soha nem tapasztalt erejű rengés maga alá temetett páratlan életműveket, csodálatra méltó karriereket. Ember...
-
2010 tavaszán, néhány héttel az országgyűlési választások előtt egy kávézóban ültem és beszélgettem a Németországban élő kettős (magyar-néme...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése