BUKTA

- Hányan vannak kint terepen?

- Négy osztag plakátos, kilenc osztag szórólapos. Ja és az agitátorok,  a mi körzetünkben 124 ember.

- Mindenki azonnal jöjjön vissza.

- De a plakátosok éppen tegnap kapták meg a térképeket, azok alapján ma kezdték el a Kátrány akciót.

- Hagyják abba azonnal!

- De miért?

- Te ennyire hülye vagy, hogy nem érted?

- Nem értem.

- Jól van Lacika, akkor ne értsd, a lényeg az, hogy végrehajtsd az utasítást.

- Mit kell csinálnom?

- Visszahívod az aktivistákat. A nőket hazaküldöd  és utasítod őket, hogy lássanak hozzá a sütésnek. Minden asszony este hatig süssön meg ötven darab lekváros buktát, majd szórja meg porcukorral. Ha végeztek jöjjenek be a központba, akkor újabb eligazítást kapnak. Most pedig telefonálj!

- Ilonám te vagy az?

- Ki lenne az Erzsikém? Persze, hogy én vagyok.

- Tudunk most beszélni?

- Jobb lenne este, mert rohannom kell szórólapozni és kampányolni, de ha fontos, akkor mondjad most Erzsikém.

- Azért hívlak, mert teljesen el vagyok bizonytalanodva. Arról volt szó, hogy én is szórólapozok, erre felhívott az a, hogy is hívják, na szóval tudod, az a Laci gyerek a központból, milyen Laci, jaj mennyire felejtek, szóval ő telefonált az előbb.

- És mit mondott?

- Téged nem hívtak?

- Még nem, de ez nem jelent semmit. Lehet, hogy sms-t kapok majd. De mi van, mondjad már Erzsikém!

- Azt mondta, hogy egyelőre nem kell több plakátot megrongálni, letépni, átfesteni és nem kell migránsokról beszélni az aluljáróban.

- Hát akkor mi kell? Meghülyültek ezek?

- Bukta kell.

- Milyen bukta?

- Lekváros.

- Erzsikém ezt én sem értem.

- Azt az utasítást kaptam, hogy süssek meg ötven lekváros buktát.

- Mit?? Most ezt komolyan mondod? És cukrot is kértek a tetejére?

- Kértek.

- Idióták. Miért van erre szükség?

- Be kell vinnem a buktákat a pártirodára, majd a begyűjtött buktákkal kimegyünk az utcára és mindenkit megkínálunk vele.

- Mi van??

- Nem tudom. A Laci szerint a központból jött az ukáz, buktával kell kampányolnunk.

- Buktával?

- Igen. És nagyon barátságosan kell közelednünk az emberekhez. Lazán.

- Már ne haragudj Erzsikém, de mi ketten nem vagyunk túl barátságosak. Lazák pedig végképp nem. Sosem voltunk azok.

- Most pedig ezt kérik.

- Eddig migránsoztunk, az jól állt nekünk. És szerettük is, na.

- És a sorosozás?

- Arról már nem is beszélve. És most azt akarják, hogy ne szidjuk azt a sok feketét? Azt se tudom kik ezek.

- Én magam több, mint kétezer szórólapot adtam kézbe, éjjelente pedig plakátokat rongáltam.

- Most meg süthetjük a buktákat.

- Ha ezt kérik, hát ezt kérik.

- Sütsz?

- Sütök. Mindjárt kész. Vigyek neked?

- Régen ettem buktát, de akkor  az aluljáróban megkóstolom. Puszi Erzsikém.

- Puszi.