A város börtönéből mindenki kijött. Nem kaptak amnesztiát, nem volt forradalom, nem kellett rácsot reszelniük, őröket leütni, alagutat fúrni, nem szöktek hát, egyszerűen csak kisétáltak. Korábban senki sem hitte, hogy ilyen sokan lehetnek bent. Ennyi rossz arc. És mind újra tudta kezdeni. Sőt, most éltek csak igazán.
Övék lett a város. Minden bolt, bank, bíróság, vállalkozás, kozmetika, iskola, templom, sportpálya, edzőterem, masszázsszalon a nevükre került. Kifehéredtek a zsíros gallérok.
Ennél a résznél ébredtem fel. Pocsék álom volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése