Munkamegbeszélés okán egy ismert dalszerzővel beszélgettem a kávéházban, igyekeztem minden idegvégződésemmel a közelgő lemezének és könyvének előkészületeire koncentrálni, mikor elkezdődött a nászdélelőtt.
Az asztalunk mellett lecövekelt az utcáról beeső, a szakadó eső elől menekülő, vélhetően szerelmi fészket kereső pár. Szenvedélyes, halk és kevésbé halk nyögések és sóhajok kíséretében csókolózni kezdtek.
A helyzetet súlyosbította, hogy a nő nem a mi asztalunkra feküdt rá, a kávé és a szódavíz tehát nem löttyent ki, így nem szólhattam, hogy tessék két asztallal arrébb menni és ott szerelmeskedni.
A pár önfeledten összegabalyodott, beletúrtak egymás hajába, szájuk összeforrt, majd táncolni kezdtek (hangszóróból szólt valami vacak popzene, de gyanítom 12. századi kórusművekre is képesek lettek volna andalogva ringatózni) és egyre inkább úgy tűnt, valójában fekhelyet keresnek maguknak. A nő vezette a férfit, a kávéház lezárt, sötét terme felé próbálta navigálni, végül megadóan feladták a kutatást, és leültek egy asztalhoz, tőlünk másfél méterre. Folyamatosan kényeztették egymást, maybe, yesterday, love, strong szavakat lehetett hallani, majd a nő elővett a táskájából egy papírlapot (szerelmeslevél?) amit aztán a pasas fülig érő szájjal olvasott.
A karcsú, barna hajú nő szinte önkívületi állapotba került, nem is érzékelte, hogy rajtuk kívül mások is ott vannak, mint egy lusta, de éhes anakonda lassan ráborult a partnerére, karjaival körbefonta. Volt egy kis pornófilm forgatás feelingje a jelenetnek.
A hidrogénszőke hajú férfi borzongatóan feltűnő jelenség. Fehér inge a hideg ellenére is merészen kigombolva, fedetlen mellkasát a nő kitartóan cirógatta, kivillanó (mű?)fogsora miatt engem egy NDK-s polbeat énekesre emlékeztetett. Nem, ez így nem igaz, nem is echte NDK-s volt, hanem NDK-s és amerikai színész-énekes keverék.
Egyszer mertem csak arra nézni, amikor beszélgetőpartnerem elment kérni magának egy kólát, és egy hangosabb felnyögésnél azt hittem baj van, szóval akkor néztem oda. A Dean Reed, David Bowie, Beck Zoli hasonmás nagyon beindult, félig levetkőztette a nőt, úgy, hogy közben a levelet olvasta. Közeledett egyfajta extázis, de a folytatást már nem vártuk meg, mert ugye a dolgozó nép nem ér rá az idők végeztéig egyeztetni és kávézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése