Arra a nőre gondolok, akinek büdös a pasija. Én ugyan sosem szagoltam, nem ismerem személyesen, lehet, hogy fake news ez is, de már a sokadik levelet kapom a nőtől, aki újra és újra leírja, nem bírja elviselni az emberéből áradó fanyar és émelyítő kipárolgást, ráadásul itt van ez a rémes május, szakad az eső, nem lehet ablakot sem nyitni. A nő már szinte könyörög a tanácsomért, mondjak valamit, mintha szexológus lennék, az évezred új Veres Pálja, aki majd friss levegőt fúj az áporodott otthonukba.
Nagy a baj. Az ember rendes, nem csavarog, nem iszik, nem narkózik, nincsenek külön útjai, nem csalja fűvel-fával, csak az a rettenetes szag ne lenne. Fent is, lent is. Ennyit tudok.
A nő mindent bevetett, asszonyi praktikáktól kezdve a nyílt fenyegetésig, hogy lelép, eltűnik az életéből, de semmi sem hatott. A pasas elterül a kopott fotelben és bűzlik. Nem beteg. Csak lusta. És igénytelen.
A nő arra gondolt, elrettentésként maga is kipróbálja a fürdés nélküli életet. Két hét víz és szappan nélkül. Vagy még több. Hajmosás beszüntetve. Körömvágás is. Fogmosás egy hónapra felfüggesztve. De ez sem megy, mert holnap mégiscsak be kell menni dolgozni.
Mi legyen? Altassa el, majd vonszolja be a férfitestet a fürdőszobába? Fújja be valamivel? Hogyan lehetne egy felnőtt férfit alapvető dolgokra késztetni? Hányan léteznek így? És miért?
Ide tényleg Veres Pál kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése