A lányom rám ütött. Nem egy bulizós alkat. Meghívót kapott egy gyerekzsúrra, de nem akar elmenni. Kérdeztük, miért nem.
- Csak.
- Ez nem válasz.
- Nem szeretnék elmenni.
- De miért nem?
- Már mondtam.
- De annyira aranyosak, szeretnék ha ott lennél.
- Muszáj?
- Semmi nem muszáj, de kedvesek és szeretnek téged. Egy okot mondj, hogy miért nem akarsz elmenni?
- Mert kisbetűvel írták a meghívóra a nevemet.
2020. január 27., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT
Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...
-
Debrői Elemér, korának egyik legnagyszerűbb riportere. Több ezer politikamentes mélyinterjú, magával ragadó, tanulságos és fe...
-
Történelmi léptékű bejelentést tett Peremte Z. Csongor, a Nemzeti Közérzetért, valamint a Befizetendő Közüzemi Számlák Ellenőrzéséért és Beh...
-
Napok óta retteg és szörnyülködik a város. Beazonosítatlan fajtájú rágcsáló zuhant egy kórházi folyosóra, a repedezett járólapokra. A sző...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése