MENTÉS MÁSKÉNT

Csak állt. Nem mozdult. Mintha aludna. Egyszerre tűnt szobornak és akasztott embernek. Hárman is nézték a távolból. Magam sem tudtam mitévő legyek. Ha felébresztem, megmozdul és már zuhan is le. A kőtömbökre. Tíz centiméter és repül. A kezében volt valami. Cigi. És egy zacskó. Megszólítottam. Imbolygott. Ekkor ragadtam meg a karját. Ellenkezett. Nem érdekelt. Elhúztam. Az utolsó pillanatban. Kértem, hogy üljön le a fűbe. Nem akart semmit. Haragudott rám. Végül elment. Néztem hosszan, hátha lemegy a Dunához. Nem ment. A kutyások szerint megmentettem az életét. Nem tudom. Lehet. Azt mondják már erre is sok a drogos. Római part 2018. szeptember 20. szombat, reggel hét óra.