Azon a reggelen a szervízek nem győzték felvenni a rendeléseket. Behívtak mindenkit, akit csak tudtak. Uram, nyugodjon meg, hozza be a gépet, meglátjuk mit tehetünk. Mindenkinek ezt válaszolták. Ők persze már tudták, hogy mi történt, de nem akartak nagyobb balhét, és hát a pluszpénz sem jött rosszkor. A személyi számítógépek szervízei előtt hosszú, kígyózó sorok várkoztak. A dühödt tömeg egyre türelmetlenebbé vált.
- Mi a fasz van már megint?
- Kurvára nem tudom. Baszakodik ez a szar, pedig csak fél éve vettem.
- Neked bejött valami?
- A kormányablak.
- És a fész?
- Az nem. Nem értem.
- Nekem is csak pörgött az a szar, de nem tudtam felmenni.
- Ez kurva ciki.
- Nekem mondod?
- Most mi lesz?
. Ezt is megcsinálták. Lekapcsolták.
Az esti híradókban egyetlen fontos hír hangzott el a szokásos migránsmantra mellett. Az ország örökre szóló információs együttműködési szerződést kötött a baráti Észak-Koreával.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Szénási Sándor a Klubrádió szombat délutáni politikai magazinjában rendkívül korrekt és tisztességes módon beszélt a közmédiában lévőkről,...
-
Megmozdult a Föld és a korábban soha nem tapasztalt erejű rengés maga alá temetett páratlan életműveket, csodálatra méltó karriereket. Ember...
-
2010 tavaszán, néhány héttel az országgyűlési választások előtt egy kávézóban ültem és beszélgettem a Németországban élő kettős (magyar-néme...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése