TANÉVZÁRÓ

Kedves végzős diákok!

Szeretettel köszönetelek benneteket ezen a szép és megható ünnepen! Arra kérlek titeket, vegyétek elő azt fotósorozatot, amelyet még márciusban készítettünk számotokra az alma materről. Képzeljétek magatokat a képre!

Iskolánk történetében rendhagyó e ballagási ünnepség, melyben lássátok meg a jót! Röviden fogok szólni hozzátok, amit bizonyára nagyra értékeltek majd, valamint nem kell elegánsan felöltöznötök, drága öltönyöket beszerezni, és nincs szükség virágcsokrokra sem. Ugye mennyit spóroltatok így! Bevallom, most én is csak egy piros tréningruhában vagyok.

Holnap felveszitek a szájmaszkokat, amit természetesen nem fogunk ellenőrizni, azt tesztek bele amit csak akartok. Így, vagy úgy, de leérettségiztek és kiléptek a nagybetűs életbe.

Őszinte leszek hozzátok. Egyikőtöket sem áltatom azzal, hogy az álmok mindig valóra válnak, és csak akarni kell. Az akarás immár kevés. A tudás is. Nem a lehetőségek, hanem a lehetetlenségek sora vár rátok.

Most pedig képzeljétek el, amint megfogjátok az előttetek álló társatok vállát, majd szép lassan induljatok el. Ha akartok, énekelhettek is.

Ma még igazgatóként búcsúzom tőletek. Holnaptól azonban már biciklis futárként dolgozom, ám szívemben megőrzöm a veletek töltött szép éveket.

Vigyázzatok magatokra.