-
Vidilinszky Sepsi Zalán rendező, Kórházi dolce vita című alkotásával egyedüli indulóként elnyerte a Széplátók dokumentumfilm fesztivál fődíját. Ebből az alkalomból kérdeztük a legendás művész-tanárt, a Kézműves Színházcsinálók Szövetségének elnökét.
- Kedves Zalán, először is engedje meg, hogy gratuláljak a Széplátók fesztivál fődíjához. A legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb forgatókönyv, a legjobb díszlet, a legjobb operatőri munka, a legjobb filmzene, és a legjobb férfi főszereplőnek járó díj is az öné lett. Kérem, meséljen a film megszületésének körülményeiről!
- Örömmel teszek eleget e kérésnek, hiszen oly régóta vágytam arra, hogy végre művészi tehetségem mozgóképes tudástárát alkalmazva örökíthessem meg a lenyűgöző és bámulatos kórházi világ mindennapjait.
- Hogyan született meg a film alapötlete?
- Sokat olvasok, főként határon túli magyar orgánumokat, és azt vettem észre, hogy más országokban felütötte fejét egy makacs betegség, nem nevezném járványnak, leginkább talán a náthához hasonlítanám. Szerencsére nálunk ez nem fordul elő, de a kisördög, tudja...sosem alszik. És amikor pár hete tüsszögni kezdtem, találkoztam valakivel, nem árulhatom el a nevét, aki azt javallotta, csináljak filmet, mutassam meg, hogy mi történik, ha valaki tüsszögni kezd. Egyúttal őszintén láttassam a hazai kórházi miliőt, a saját szememmel, vagyis a kamerámmal dokumentáljam a helyzetet.
- Tehát azt, hogy nálunk nincs járvány?
- Örülök, hogy érti amit mondok, ezért jó igaz magyar újságíróval beszélni, nem olyannal aki csak magyar nyelven kérdez, de akkor is pontatlanul, helytelenül, mert mi, érti, mi ketten értjük, érezzük is egymást. Köszönöm a kérdését. Igen, a filmem ezt mutatja be őszintén.
- Szabad kezet kapott az alkotáshoz?
- Úgy ismer engem, mint aki eltűri magán a béklyót, a bilincset, vagy bárkinek a szorongató kezét? A művészi hitelességem záloga a megkérdőjelzhetetlen függetlenség. Most is jeleztem, szabadon akarok dolgozni. Elfogadták és maguk is hitet tettek a független és pártatlan tényábrázolás mellett.
- Úgy tudom, ön az egyetlen, aki bejuthatott egy kórházba és ott képfelvételeket készíthetett.
- Valóban én vagyok az egyetlen. A hírhozó. Megtisztelő bizalom, amit igyekeztem művemmel meghálálni.
- Ki a film főhőse, központi figurája? Kire épül a dokumentumfilm?
- Én vagyok a hőse. Rám épül a cselekmény. Egy dokumentarista monodráma.
- Nagyon felcsigázott ezzel. Elárulna bizonyos részleteket?
- Ma este az összes tévében főműsoridőben mutatják be a Kórházi dolce vita filmemet, de elöljáróban annyit azért mégis elárulhatok: onnan indul a cselkmény, hogy tüsszögök. Majd a következő jelenetben már azt látja a kedves néző,, amint trolival és villamossal bemegyek a kórházba. Nem rohammentővel, hanem a saját lábamon.
- Rendkívül izgalmas.
- Magam is így érzem. Amikor leszálltam a villamosról, a szívem a torkomban dobogott, Utána pedig felvételt nyertem a rejtélyes C-osztályra.
- Csak nem a C...
- Ki ne mondja!!!
- A C-vitamint akartam szóba hozni...
- Azt szabad.
- Filmjében művészi belsőket lehet látni, csodálatos kórházi tereket, vakítóan tiszta kórtermeket.
- Igen, a díszletet is én terveztem.
- Nyilván a valóságban is ilyen a magyar kórház, onnan mintázhatta.
- Szebb ennél, a valóság sokkal szebb.
- A nővérek is álomszépek.Látszik, hogy kipihentek, vonásaik kisimultak, arcukon a nem múló derű.
- Őket is én válogattam ki, előtte hónapokig castingoltam.
- És az orvosok? Nem zavarta őket a kamera jelenléte?
- Nem. Mostanában sokat javultak a kórházi körülmények, nem kell annyit dolgozniuk, mint régen. Boldogan járnak be a munkahelyükre, hivatásuk szentélyébe. És volt idejük velem, a filmemmel foglalkozni. Szívesen, örömmel beszéltek a kamerába.
- Ne vegye szemtelenségnek, de a filmjében nem láttam betegeket a kórházban. Ez tudatos dokumentumfilmes koncepció?
- Azért nem látott betegeket, mert nincsenek. Egészséges nemzet vagyunk. Jobb híján így csak magamat tudtam filmezni. A zsűri szerint színészként is hiteles alakítást nyújtottam.
- Kedves Zalán! Ebben én is meg tudom erősíteni, a filmje pedig zsigerig hatoló, művészi tabló az egészségügyről.
- Köszönöm. És Isten áldja ezért a szép beszélgetésért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése