Asszony, gyere ide! Nem érdekel, hogy mosogatsz, mozdulj meg és lépkedjél gyorsan! Állj a szék mellé, nem, te nem ülsz le, én ülök. Látod azt ott? Az a kamera, abba nézzél bele és mondjad el, de értelmesen ám, tájszólással, hogy milyen az igazi palóc férfi. Közben mutass rám, majd mesélj arról, hogy milyen hagyományaink vannak. Mi az, hogy milyen hagyomány? Hogy kérdezhetsz ilyet? Palóc, te! Hogy anyai ágon sváb vagy, apád pedig görög? Felejtsd már el ezt! Palóc vagy és kész! Arról pedig hallani nem akarok, hogy az én családom vecsési káposztacsináló. Értjük egymást? Ha bárki kérdezi, palócok vagyunk ezer évre visszamenően. Na, akkor elindítom. Megy a felvétel, beszélj!
Mi van? Miért nézel ilyen kétségbeesetten? Máskor be nem áll a szád, most meg megnémulsz? Tessék mondani! Hagyománytisztelő palóc pár vagyunk, palóc módon jöttünk össze egy palóc bálon, palóc esküvőnk volt, palóc bábák segítettek neked a szülésnél, közben a férjed palóc gyermekváró palóc ünnepségen várta illedelmesen a jó hírt, palócnak neveltünk a gyerekünket, palóc játékai voltak, nem csoda, hogy ő is csodálatos palóc lett.
Hogy miért nem én beszélek? Hát azért, mert az igazi palóc férfi hallgatag. De nem akarok egész nap itt rohadni a gép előtt. Csináljuk meg ezt a nyomorult felvételt, mert bármikor jöhetnek, aztán itt szaglásznak majd a birtokon, hogy mikor nyit már meg az interaktív palóc tájház. Mi az, hogy téged ez nem érdekel? És a százötvenmillió? Az EU-tól? Mit gondolsz, miből élünk ilyen jól? Legyen már eszed! Elmegyek egy rövid pösre, addig álmodj meg valamit a hagyományokról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése