"A négyszeres Grand Slam-bajnok Carlos Alcaraz szerint a teniszezők a rendkívül sűrű versenynaptár miatt a sérülések mellett motiválatlansággal is küzdenek."
Kedves Karcsi!
Végre visszakapcsolt minket az áramszolgáltató, a tesómnak meg maradt még erre a hónapra három valamije a telóján, így a feltöltés után tudtam híreket olvasni a neten. Meg ímélt írni neked. Az árvíz végre levonulóban, nem tudom nálatok van-e, de itten cefet egy helyzet volt, azt hittem elmegy a házunk a vízzel együtt, de maradt, hála a magasságosnak.
A szomorúság is maradt persze, mert olvasom, hogy mi nyomja a te drága lelkedet. Félsz a sérülésektől. Ezt megértem, az unokaöcsémmel is pont ez történt pedig ő nem félt semmitől, mégis belelépett egy rozsdás szögbe, de a mi vidékünkön nincs orvos, a városba meg nem tudtuk bevinni, nincs mivel, mire a mentő megérkezett, már el is ment szegénykém a vérmérgezés miatt. Ha valaki, hát én tudom, mi az a sérülés. Majd küldök képeket a temetésről. Kedden lesz.
Na, de ennél nagyobb baj, hogy motiválatlannak érzed magad. Én, amíg volt áramunk, minden meccsedet néztem ám! Nagy ász vagy, az egész falu tudja rólad, ezért fáj, mikor ilyeneket nyilatkozol, hogy nem vagy motivált.
Figyelj, tesó! Mi aztán tudjuk, miről beszélsz! Nálunk mindenki motiválatlan, de higgyed el, mindenki. Múltkor mondom a húgom gyerekének, hogy menjen játszani, aszongya, nincs kedve. Érted? Egy gyerek, aki nem akar játszani!! De a nyolcadik tesómnak is nyomom a szöveget, menjen végre dolgozni, de nem megy, mert sehol nincs munka, de már közmunka is alig, ahhoz meg nem motivált.
Tudom, ez nem nyugtat meg téged, de van egy jogtudós, tudod, olyan ügyvédnő ismerősöm, igazán penge agy, nyeri a nagy pereket, de alig keres velük, állandóan melózik, közben hatalmas rajta a nyomás, mindenért a vagyonával felel, ha veszít, mindene oda lesz, hát ő is aszongya nekem a múltkor, hogy nem érdekli ez az egész, minden nap kín neki a munka, totálisan kiégett szegény nő.
Jut eszembe, a volt tanárom is szenved, az iskolában egyetlen önálló gondolata nem lehet, tanítás helyett örökké kimutatásokat kell gyártania, a kölykök meg egyre hülyébbek. És meg is verték, mert rá mert szólni egy évismétlőre.
Aztán ott van az újságíró ismerősöm, na, az aztán bele van keseredve az egészbe. Tizenévvel ezelőtt még neve volt a szakmában, fontos témákról írhatott, manapság pedig az őszi mulcsozásról, a föld betakarásáról kell anyagokat készítenie. Ennyit engednek neki, oszt jó napot! Neki aztán már semmi motivációja nincs.
Anyám is totálisan motiválatlan, nyugdíjasként alig van pénze, sehova nem jár, nem érdekli már semmi.
Magamról már nem is beszélnék, érted úgyis.
Hát, ez van, drága Karesz!
Hidd el, neked még van esélyed, hogy összeszedd magad! Te csak teniszezz, győzzél le mindenkit, ha éppen nem megy, gondolj a pénzre, az mindig segít. És ha netán megint elbizonytalanodsz majd, jussunk eszedbe, de az lenne a legjobb ha eljönnél hozzánk, garantálom két nálunk töltött nap után sokkal jobban leszel.
Ölel távoli rajongód!
Sanyi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése