PONTOS ELSZÁMOLÁS

- Hozhatom a desszertet?

- Hozzad úrnőm!

- Már itt is van. Vegyél belőle bátran!

- Nem kell engem félteni. Elfér még bennem. Vagy nem hiszed?

- Jaj, dehogy nem. Örülök, hogy ízlik. És hogy jól érzed magad.

- Nálatok mindig otthon érzem magam.

- Vághatok még? Te mondtad, elfér még benned.

- Így igaz. Nem bírom abbahagyni.

- Nem is kell.

- Már kilenc szeletet ettem.

- Jöhet a tizedik?

- Jöjjön.

- Ha kérsz még, van bőven.

- Egy kicsit kifújom magam. Alig kapok már levegőt.

- Pihenj nyugodtan. És ha nem zavar, akkor beszéljünk a holnapi útról. Hova is repülnél?

- A szokásos helyre.

- Értem. A Zeppelinünk esetében nem változott semmi. Egy feltöltés elég lesz, így az ár ugyanaz, mint két hete.

- A munkatársaim is jönnek majd.

- A mi Zeppelinünkkel?

- Igen, de pár nappal később. Ragaszkodnak a te léghajódhoz. Nagyon kényelmes. És gyors.

- Megtiszteltek vele.

- Még ma szólok a bankáromnak, hogy fizesse ki a részemet. A többit majd a kollégák maguk rendezik.

- Ráértek vele.

- Tudod, a hosszú barátság titka a pontos elszámolás.

- Így igaz. Még egy szelet torta?

TUBI

A Szellemkutya című film zártkörű vetítésével fejeződött be a 15. Ismerős Madárarcok elnevezésű magyar postagalambász verseny, melyen természetesen az égi kézbesítők, a díjnyertes Wizer, valamint a második illetve harmadik helyezett Tubi és Puskapor is részt vettek. A bensőséges ünnepség legvégén pedig a tenyésztők megalakították a Postagalamb tenyésztők Digitális Polgári kört, melynek hírlevelét galambok segítségével juttatták el az érdekeltekhez. 

IDIÓTA

Ez egy picit kellemetlen lesz, mondta a neves urológus professzor, majd megkezdte hírhedt férfi páciense hólyagtükrözését, aki meztelen alsótesttel és széttárt lábakkal tűrte, hogy a műszert bevezessék legféltettebb szervébe. Ekkor lépett a műtőbe majd szerelt fel új karnisokat a Szép Sötétség elnevezésű, az egészségügyi intézmények műanyag fényárnyékolóit és függönyeit gyártó kft. két női alkalmazottja. A beteg felháborítónak nevezte, hogy ismeretlen függönyösök zavarták meg a vizsgálatot, de másik énje azonnal idiótának, sültparasztnak és hazugnak nevezte saját magát.

SEMMI LUXUS

- Csak ennyi lesz?

- Csak ennyi.

- A biztonság kedvéért azért átnézem még egyszer.

- Nem szeretném feltartani a sort. Sokan várnak itt a pénztárnál.

- Ennyit azért tudnak várni.

- De mindenki engem néz.

- Mert felismerték. Akkor van tíz deka hús nélküli parizer, egy darab narancs, két csomag ropi, és egy joghurtos ivólé.

- Az egyik ropit, ha nem gond, itt hagynám.

- Biztos?

- Félek, hogy nem fogyna el nálunk. Akkor meg minek pazaroljunk?

- Rendben. Akkor számolhatok?

- Bocsánat, a joghurtos ivólevet sem vinném végül.

- De az most akciós.

- Hát, azt akkor is luxusnak tartom.

- Most ötven százalékkal olcsóbb. Így csak hetven forint.

- Talán majd máskor. Esetleg a születésnapomon.

- Nem tudom, látta-e áruházunk reklámújságját, de a joghurtos ivólé megvásárlásával két személy részére jegyeket nyerhet valamelyik légitársaság járataira.

- Nem tudtam erről. Nem szoktam propagandát olvasni.

- Mi legyen akkor? Kéri az ivólevet?

- Még annyit hadd kérdezzek: melyik légitársaság jegyét nyerhetem?

- Sajnos ezt nem írják. De szerintem fapados járat lehet.

- Megnyugtató hír, mert csak azzal vagyok hajlandó utazni, persze nagyon ritkán. Az is rettentően drága nekem. Esetleg meg tudná kérdezni a kollégáitól?

- Ők sem tudják.

- De kár. Akkor mégsem viszek joghurtos ivólevet.

- Bizalomkártyája van?

- De jó, hogy rákérdezett! Van, persze, hogy van. El sem indulok anélkül.

- És göngyöleget váltott vissza?

- Göngyöleg? Az mi?

- Üveg, műanyag palack.

- Igen, egy ásványvizes flakont hoztam vissza.

- Az is pénz!

- Mennyi is pontosan?

- Ötven forint. Ennyivel lett olcsóbb a vásárlása.

- Ennek igazán örülök.

- Én is, miniszter úr.

LEVÉL NAGYITÓL

Drága gyermekeim és unokáim!

Bizonyára nem értitek, miért írok nektek ismét, korábban öt évente valóban csak egy levelet kaptatok tőlem, de muszáj megtudnotok, hogy annyira, de annyira boldog vagyok! Nincsenek is szavak erre a földöntúli örömre! Azok a bizonyos pillangók megérkeztek, végre megtaláltak, itt szálldosnak a pocikámnál, ismét olyan vagyok, mint egy szerelmes kamaszlány!

Tudom, hogy most Hawaii-n nyaraltok, utána Japánba utaztok, ti megtehetitek, én Miskolctapolcán voltam három napig, nem a fürdőben, az leégett, csak a környékén sétálgattam egyedül, de a szerencsecsillagom rám ragyogott, ennek köszönhetően pedig sietősen hazatértem. És itt ért a nagy hír, melyre hetek óta oly izgatottan vártam. Mámorosan telnek napjaim. Felvettek a digitális polgárok közé! Dopeman úrtól kézzel írt levelet kaptunk, sajnos nem tudtam elolvasni, mert nem gyöngybetűkkel írta, de a szándék, hogy köszöntött, mindennél fontosabb!

Tivadarral, tudjátok, ő az a snájdig és okos harcostársam a klubból, vele együtt vettünk két lovat, valamint honfoglaláskori replika ruházatot. Hétvégén a Vereckei-hágóhoz utazunk, ott kapjuk meg őket, mármint a lovakat és a felszerelést. Tivadar szerint méltó módon kell készülnünk a szent napra, és a Vereckei-hágótól induló túránk ezt maradéktalanul beteljesíti. Utunk során is természetesen dolgozni fogunk, kommentelünk, írunk rendületlenül. Tudjátok, hazátoknak rendületlenül...Remélem lesz internetünk a hágónál is!

Tivadar úgy számol, szeptemberre érünk a szent fővárosba. Nagyon készülünk, én lovagolni tanulok meg íjászkodni, de ismertek, makacs asszony vagyok, és az akarat diadala lesz, amint a Digitális Honfoglalás rendezvényre lóháton, lassan és méltóságteljesen poroszkálva bevonulunk.

Legyetek büszkék rám!

Áldás és békesség, gyermekeim, unokáim.

NEW AGE

 FRISS : "Havas Henrik azt szeretné, hogy Orbán Viktor neki adja az első interjút bukása után."

NEW AGE

Jó napot. Hello. Ez a Havas New Age podcast. Most találtam ki a címet, szerintem egészen kurvára kitűnő. Nem volt nagy kunszt, tíz másodperc alatt képes vagyok száz címet is adni. A gyengébbek kedvéért azért elmondom mit jelent, Új Korszak, de ahhoz már tényleg nagyon hülyének kell lenni, hogy ezt ne értse valaki. És ne fárasszanak azzal se, hogy Tanár úr így, Tanár úr úgy, minek kell Új Kor, mert idegrohamot kapok az agyatlanoktól. Amúgy is nehezen vettem rá magam, hogy megint itt legyek a műsoromban, baromira nem akartam felhúzni magam, Havasné is mondta, fogjam már be és csak élvezzem a vidéket, de én sosem bírtam az ilyen szarságokat, csak ülni a kertben és figyelni a legyeket, de ha már megígértem, akkor nem csinálok segget a számból, meg már elegem is volt csak úgy pofázni a semmibe, meg itt van ez a seb a fejemen, tudják, bezuhantam a bokorba, fel sem fogtam akkor, hogy hol vagyok, szar nap volt az is, de túléltem, Bolgárnak részletesen meséltem erről, aztán beszólt, hogy lejár a műsoridő, szóval már akkor azon spekuláltam, hogy azok után, hogy minden díjat megkaptam, írtam ezer könyvet, megcsináltam Forróval az évszázad műsorát, tudják a bányaomlásost, kurvára tudott vágni a pasas, én meg kérdezni, de ez nem érdekes, nyomomba nem érhet a szakma, de tényleg nem, a Fridi is nulla hozzám képest, felejtős fazon, Frei dettó, mi érdekelhet még, bevallom semmi, de azért a bukás utáni első interjú, az már valami, szóltam is az asszisztensemnek, na, hogy is hívják, mindegy, neki szóltam, hogy szóljon nekik, ha buknak jöjjenek be hozzám, kérdezném őket, kurva jó lenne ha végre beszélnének, főleg azok után amit műveltek, a bajuszos is jöhet, nekem mindegy melyik, hát most itt vagyok, és akkor vágjunk bele, de valaki ebben a pillanatban rászólt a fülesemre, szerintem a rendező, az ő nevét is elfelejtettem, Feri, ugye, Feri, nem, Laci, szóval a Laci azt mondja, nincs itt senki, nem is vártam tőlük mást, viszont nem én lennék a Havas ha ezek után némán ülnék, úgy hogy bele is vágok az interjúba, de az első kérdés előtt azt azért még elmondanám, hogy megint feltúrták a Szentendrei utat, jól el is küldtem a fészkesbe a Karácsonyt, órákig araszoltam, közben majdnem bevizeltem, a kocsiban felforrt a hűtővíz, aztán leégett a motor, végül kénytelen voltam taxival jönni, de jól összebalhéztam a taxissal, mert le akart húzni, mondtam neki, hogy ne vicceljen már, garázsmester voltam egykor, meg jogi doktorátusom is van, a hatnapos államtitkárságomat nem is említettem pedig kellett volna, szóval tudom merre hány méter, ne merjen átverni, végül elhozott, hát itt vagyok, és elkészítem az évszázad interjúját, tudok én várni, rájuk különösen, tizenhat év nekem semmiség, ezért amíg beesnek ezek, elmesélném, hogy a héten összefutottam, ide a bökőt, hogy a Gellért ezt is megírja majd, de nem tényező, az is egy légypiszok, szóval találkoztam a héten, ja, nem, még a múlt hónapban....

POLGÁRI RANDI

 RAPID RANDI 1.

A nő a legjobb formáját hozza. A férfi is. Ha minden jól alakul, továbbá a kémia is működik közöttük, akkor már ma este egymásra találhatnak. A nő eddig is aktív szerelmi életet élt, a férfi szintén. A nő gyönyörű, vadítóan erotikus, a férfi trendi, sármos, és szívdöglesztően magabiztos. Eddig a randiappon cseteltek, most találkoznak először.

- Szép szemed van - bókol a férfi a nőnek. A nő megköszöni, majd arra kéri a férfit, hogy meséljen magáról. Mit? - kérdezi a férfi. Mindent, válaszolja a nő, és mélyen a férfi szemébe néz. A férfi mesél. Hogy négy diplomája van, több cégnek a tulajdonosa, rendszeresen fallabdázik, hegyet mászik, repülőgépet vezet, vitorlázik, tagja a Mensa-klubnak, és rendszeresen jótékonykodik. Ja, és elvált. Gyerek nincs.

A nő közelebb hajol, szinte izzik köztük a levegő. A férfi azt javasolja, rendeljenek, és vacsora közben folytassák az ismerkedést. A nő bólint, rá sem néz az étlapra, tudja mit akar, majd immár két vajkagyló elfogyasztása közben faggatja a férfit.

- Nagyon izgalmas - mondja a nő. - Kérdezhetek még?

- Persze, ezért vagyunk itt, hogy megismerjük egymást.

- Őszinte leszel velem?

- Megígérem. Mit szeretnél tudni?

- Nekem ez nagyon fontos. Sőt, a legfontosabb.

- Mi?

- Digitális vagy?

- Hú, erre nem számítottam.

- Nem baj. Igen, vagy nem?

- Hát...

- Azt ígérted, őszinte leszel velem.

- De miért ennyire fontos neked, hogy digitális vagyok-e?

Ezen múlik a közös jövőnk?

- Már a ma este is.

- Mit szeretnél hallani?

- Szimpatikus vagy nekem, ezért nem rabolnám az idődet: számomra csak az az igazi férfi, aki digitális. És polgári.

- Nem vagyok. Még nem.

- És az akarsz lenni?

- Nem tudom.

- És ezt miért nem írtad meg korábban?

- Mert nem kérdezted.

- Nagyon csalódott vagyok.

- Ez azt jelenti, hogy nem találkozunk többé?

- Minek? Nincs értelme. Megyek, további szép estét neked.

RAPID RANDI 2.

A nő most is gyönyörű. A ma esti férfi épp ellentéte a tegnapinak. Kifejezetten rosszarcú, flegma és lekezelő. Van valami jogi papírja, talán diploma, ő sem tudja honnan van, még sosem nézte meg, nincs ideje ilyesmire, meg minek is. Mindig intéz valamit a cégeiben. Ha lenne ügyészség, akkor nem ebben a cool bisztróban, hanem börtönben ülne. Nem szeretné húzni az időt, esznek, aztán majd szexelnek. Így tervezi. Nem akar dumálni. De a nő kérdezi. Közel hajol hozzá. Mélyen a szemébe néz. Ismerős koreográfia.

- Digitális vagy?

- Szerinted?

- Az vagy.

- És ehhez ennyit kellett gondolkodni? Nem látszik rajtam?

- De, látszik. Teljesen beindulok tőled.

- A Strici visszatér a kedvencem.

- Nekem is. Meg a Telep csicskája.

- Az óriási. A Halott ribanc nem ugat CD-n is megvan nekem.

- Beteszed?

- Be.

- Nálad, vagy nálam?

- Amit akarsz.

- Igazi férfi vagy.

Két órával később.

- Hazatalálsz, vagy hívjak taxit?

- Szeretnék itt aludni.

- Itt nem fogsz.

- Isteni pasi vagy. Igazi digitális.

- Akarsz még valamit?

- Kölcsönadod a Sopronkőhida lemezt?

- Vidd. Kitalálsz magadtól?