Írt a Palika. Mindig ír. Minden nap. Ma is jött egy SMS. Ezt már Lancsouból küldte. Kínából. Ilyen gyerek a Palika. Imádja az anyját. Ő is a fiát. Szerelem ez. Nagy szerelem. Nem könnyű most nekik egymás nélkül. A mama megint sír. Az első, Odesszából érkezett üzenetnél orvost kellett hívni hozzá, mert annnyira felzaklatták a fiától jött sorok, de a rosztovi, krasznodari "levelek" is felkavarták. A bakui SMS-t már higgadtabban olvasta, de a tebrizi, teheráni, majd meshedi hírek megint aggodalommal töltötték el. Csak ne legyen baja Palikának, ezt kívánta, nem többet. Legközelebb Heratból jelentkezett Pali, majd Kabulból. Azt üzente, voltak apróbb nehézségei, de megy tovább. Iszlamabadból is küldött SMS-t, de arra csak annyit írt, csók Anyu. Mi történt vele? Csak nem bántották? Ugye, nem fejezték le? Könyörgöm az élő istenhez, ne bántsák Palikát! Pakisztán veszélyes hely, Oszama is ott halt meg.
Palika ezt követően egy hétig nem adott életjelet magáról, a mama majdnem belehalt az aggódásba, de amikor végre betűzhette Palika Urumcsiból küldött beszámolóját, megint ömlött szeméből a könny. Él a Pali! Él a drága gyermek! Van Isten!!
Palika, óvodás korában még kamionos akart lenni, aztán autóversenyző, végül italbolt vezető, de egyik sem jött össze neki. A sors másként rendezte a dolgokat. Tavaly tette le a szakvizsgát. Ezt követően elbeszélgettek vele, utána legfelsőbb szinten megfuttatták a nevét, majd a több körös ellenőrzés után megkapta a munkát. Nem sokan jelentkeztek erre, szinte senki, de azért akárkit mégsem bíznak meg ilyen feladattal. Makulátlan múlt kell ehhez. Mert, hát ugye, életek függnek tőle. Előfordul ugyan, amikor egyedül megy, most is ez történt, de a mama büszke a fiára. És, hát arra a nagy emberre, aki mindezt lehetővé tette a számára. Aki mert nagyot álmodni.
Két hónapja indult a Pali. Felcsúton vette át a járatot, aláírta a menetlevelet, majd felfűtötte a gépet. Dízelolajjal. Románia felé vette az irányt. Nem megy gyorsan a mozdony, de egy erdei kisvasúttal nem is lehet száguldozni. Ha minden rendben lesz, akkor Palika holnap eléri Pekinget, talán onnan is küld egy lapot, majd a kínai-orosz határ környékén, Qiqhartól nem messze, fordul is vissza. Két hét múlva a újra otthon lesz.
A mama, Palika Lancsouból írt SMS-ét olvassa. Zokog.
Mi is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése