Nincs munkaerőhiány. Sehol. A boltokban kedves, udvarias, szakmájukat szerető, felkészült, derűs eladókkal találkozhatunk. Feltéve, ha megtaláljuk őket a polcok labirintusában. Mázlista vagyok, találtam szakembert. Olyan tisztelettel szólítottam meg az eladónőt, mintha egyenesen II. Erzsébet színe elé járultam volna.
- Üdvözlöm! (nyilván az angol királynőnek másként köszönnék, de ilyen téren még nincs gyakorlatom) Kérhetem a segítségét?
Először nem nézett rám, belemerült a számítógépébe.
- Üdvözlöm! Hol találok szifont?
- Milyen szifont?
- Szódagépbe helyezhető szifont.
- Gázt?
- Igen, amivel a szódagép szódát csinál.
- Szóval, patront?
- Patront.
- Nincs gáz.
- Nekem azt mondták, hogy van.
- Hol mondták? Ki mondta?
- A bejáratnál, a pénztárosnő.
- Ezt én jobban tudom, hogy van-e gáz.
- Mikor lesz gáz?
- Most rendeltem.
- És mikor érkezik a boltba, gáz?
- Ezt én honnan tudjam?
- Milyen szifont?
- Szódagépbe helyezhető szifont.
- Gázt?
- Igen, amivel a szódagép szódát csinál.
- Szóval, patront?
- Patront.
- Nincs gáz.
- Nekem azt mondták, hogy van.
- Hol mondták? Ki mondta?
- A bejáratnál, a pénztárosnő.
- Ezt én jobban tudom, hogy van-e gáz.
- Mikor lesz gáz?
- Most rendeltem.
- És mikor érkezik a boltba, gáz?
- Ezt én honnan tudjam?
Ma biztosan nem csinálok szódát. Nincs gáz. Buborék nélkül is jó lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése