2018. január 21., vasárnap

UTOLSÓ ÓRÁK

- Hogy van a képviselő úr?
- Rosszul. Órái lehetnek csupán hátra.
- Tisztában van az állapotával?
- Igen.
- Rákérdezett?
- Ma reggel. Elek nővér beszélt vele. 
- Mindent elmondott neki?
- A protokollt betartottuk. Mindent tud. A hospice-ban őszintének kell lenni.
- Van most bent vele valaki ?
- Nincs. Senki sem látogatja. Mi is már csak ketten vagyunk 24 órás váltásban, nem lehetünk mindig mellette.
- És akkor sem lesznek vele? Tudják...
- Lehet, hogy nem.
- Kért a képviselő úr valamit?
- Diétás kólát.
- Vittek be neki?
- Nem vittünk. A pénzhiány miatt fél éve már ilyen sincs nálunk. Csapvizet kapott.
- Fájdalomcsillapítót kért?
- Többször is.
- És?
. Sajnos kifogytunk abból is.
- Most éppen mit csinál? Magánál van még?
- Magánál, de egyre nehezebben veszi a levegőt. Zihál. Telefonálni szeretett volna egy államtitkárnak, el akarta neki mondani a benti helyzetet, de sajnos már nem volt egység a ház telefonkártyáján, így nem tudta felhívni.
- Lehet, hogy már sosem mondja el neki.
- Minden lehet. Ha szerencséje van, akkor holnap már nem lesz velünk.
- Hogy mondhat ilyet Márta nővér? 
- Higgye el, jót akarok neki. Holnap kikapcsolják nálunk a fűtést, leáll a konyha, nem lesz víz és áram.
- Sötétben fognak dolgozni?
- Ahogy mondja. Sötétben. Bemegy még a képviselő úrhoz?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...