RAGACSOS KÉZ

- Professzor úr, van itt egy nagyon érdekes eset. Átküldhetem a kórlapot?
- Át, de nem akarod inkább személyesen áthozni?
- Nem akartalak professzor úr ezzel terhelni.
- Ha azt mondod különös eset, akkor hiszek neked Gergely doktor. Várlak. Nem kell kopognod.

Negyedórával később Halmosy professzor, a klinika vezető virológusa, nemzetközi szaktekintély, Jurek Canarski-díjjal elismert tudós, számos szakkönyv szerzője tanácstalanul olvasta az esetleírást.

- Hol szedte össze ezt a betegséget?
- Nem tudja.
- Hogy hogy nem tudja? Járt az illető Dél-Amerikában, vagy Ázsia mocsaras vidékein?
- Nem hiszem.
- Csak hiszed, vagy tudod is?

Gergely doktor ki nem állhatta ezt a számonkérő hangnemet, de azzal is tisztában volt, , Halmosyval nem érdemes vitatkozni.

- Az illető sosem járt Dél-Amerikában. Ázsiában sem.
- Valahol biztosan járt. Ilyen fertőzést máshol nem szed össze az ember.

A beteg, Ács Imre, 43 éves, Monorharkányon született, ott is él, tegnap még egy vegyesboltban volt eladó. A problémái három évvel ezelőtt jelentkeztek először, de a háziorvos megnyugtatta, ez egy egyszerű bőrbetegség. Adott rá kenőcsöt, ám a tünetek nem múltak el, sőt egyre elviselhetetlenebbé váltak. A férfi keze esténként megdagadt és zöldes lé, majd ragadós massza csepegett ki belőle, többnyire a mutatóujjából. Szaga az első időkben nem volt, de később ez is gondot okozott. Ács Imre keze büdös lett.

- Vettek mintát tőle?
- Professzor úr, természetesen vettünk. Ezzel kezdtük.
- A labor mit mondott?
- Semmit. Negatív a lelet.
- Ez több, mint érdekes. Nincs benne baktérium, vírus, mégis bűzlik és csepeg.
- Egyre többször fakad ki belőle ez az anyag. Olyan, mint az enyv.
- A beteg mikor jön legközelebb a klinikára?
- Bent van most is.
- Akkor látni szeretném.

Ács Imre udvariasan köszönt, majd megmutatta a jobb mutatóujját. A köröm alatt éppen akkor buggyant ki egy újabb zöldes csepp.

- Gergely doktor, kérem add ide azt a tálat. Mégse ide a szőnyegre csepegjen.

A monorharkányi eladó szégyellte magát a virológus szaktekintély és Gergely doktor előtt, de nem tudta elállítani a szivárgást. Immár második éve fekete bőrkesztyűt visel, ám a massza azon is átüt.

- Ez tényleg folyik. Olyan, mintha genny lenne, de a labor szerint nincs fertőzés. Járt egzotikus helyeken?
- Nem jártam sehol. Csak Monorharkányon.
- Tart, tenyészt különleges állatot? Kígyót, pókot, harci kutyát, vagy valami hasonlót?
- Egy tengerimalacom van, de ő is be lett oltva. Persze tartok sertést is, meg tyúkokat.
- Akkor nem értem. És azon kívül, hogy csepeg az ujja, más gondot is okoz?
- Igen és ez zavar a legjobban.
- Mi zavarja?
- Az, hogy ragad.
- Mit jelent az, hogy ragad?
- Amihez hozzáérek, azonnal hozzá is ragadok.
- Mondjon egy példát.
- A boltban át akarok tenni egy babkonzervet a másik polcra, de konzerv a kezemben marad.
- Nem tudja letenni?
- Pontosan. Mintha pillanatragasztóval kentem volna be a kezem.
- Ilyenkor mit csinál?
- Hazamegyek.
- És a babkonzervvel mi lesz?
- Viszem magammal.
- Ács úr, idén lesz negyvenöt éve, hogy praktizálok, de ilyen esettel, mint az öné még nem találkoztam. Megengedi, hogy a rezidenseknek is megmutassam?

Ács Imre megadóan biccentett, ezzel jelezve, beleegyezett, hogy mint orvosi lovat mutogassák, de ettől sajnos a helyzete még ugyanolyan reménytelen maradt. A keze bűzlött, folyamatosan duzzadt és levet eresztett, továbbá a betegsége miatt egyetlen munkahelyen sem maradhatott 24 óránál tovább. Mindenhol lopással gyanúsították és fegyelmivel azonnal elküldték. A monorharkányi rendőrkapitányság eddig 17 esetben indított ellene eljárást. Az első munkahelye egy elektronikai termékeket árusító bolt volt, ott egy plazmatévé ragadt hozzá, később az autószalonban kapott állást, onnan egy Suzuki Vitara négykerékmeghajtású autóval távozott, ezt követően pedig a helyi Security kft. alvállakozójaként dolgozott pénzszállítóként, de pechére éppen a tízmillió forintot tartalmazó fémkazetta tapadt a jobb kezéhez, pont ahhoz amelyből folyamatosan szivárgott a rejtélyes, ragacsos massza. Nem tudott mit tenni, lemosni nem lehetett, az anyag ellenállt a víznek, ezért szolgálat közben akkor is hazament, természetesen a 10 millióval. A történtek lelkileg rettenetesen megviselték. Sötét és suicid gondolatok kezdték gyötörni. Sokszor jutott eszébe az is, hogy baltával levágja a jobb kézfejét. Végül nem tette, mert azt remélte, a klinikán megfejtik a betegség okát, ám az orvostudomány tehetlennek bizonyult.

Ács Imre magára maradt a bajban és már azt hitte ez örökre így is marad. Se munkája, se jövője. Ám egy nap találkozott valakivel, aki határozottan és erőteljesen a kezébe csapott, érdekes módon nem ragadt össze a két kérges férfitenyér, majd jótevője munkát ajánlott neki, mégpedig egy asztalosműhelyben. Imre feladata lett, a mutatóujjából fakadó anyaggal összeragasztani a préselt furnérlapokat, és a kényes illesztéseket. Emellett még arra is jutott ideje, hogy maszekoljon. Megmentőjével elhagyott hétvégi házakat pakoltak ki, vagyis a tulajdonosok tudta nélküli költöztetéseknél ő segített az árumozgatásban. Porcelánkészleteket, televíziókat, fészerben hagyott kéziszerszámokat rámolt a furgonba. Jól dolgozott, gyorsan, precízen és soha nem ejtett le semmit. Minden a kezéhez tapadt.