BANKSY A FRONTON

- Hölgyem, higgye el egyetlen flakonunk sincs.
- Biztosan? A legkisebb kiszereléssel is beérném.
- Ha a polcon nem talált, akkor nem tudok segíteni.
- A raktárban? Esetleg? Kérem, nagyon kérem segítsen!
- Na jó. Laci, menj már be hátra, nézd meg nincs-e valahol még egy flakon. A dobozos lakkfestékek mögött keressél, úgy rémlik mintha oda becsúszott volna egy lengyel húszmillis sárga. Egyébként milyen szín kellene?
- Teljesen mindegy.
- Főnök van itt valami.
- Hozzad, megnézem.

Laci, a Vörös és Fekete festékbolt görnyedthátú, fájós lábú eladója időnként úgy viselkedik, mint egy jól képzett, lelkes vadászkopó, mindent kiszagol, megtalál, kikapar, majd büszkén, nem a szájában persze, viszi a gazdának a zsákmányt. Most egy nagyobb méretű festékszórót.

- Óriási szerencséje van hölgyem. Tényleg ez az utolsó flakonunk.
- Nagyon köszönöm.
- Egyébként ez az egyik legjobb szórónk. Német gyártmány. Adolf márkájú. Van rajta célzókereszt, Ötven méterről is tud vele fújni, akkora benne a nyomás. A nyitáskor vigyázzon vele.
- Nem én fogom használni, hanem a férjem.
- Lakásfelújítás lesz?
- Nem.
- Akkor mire használják?
- Erről nem szeretnék beszélni. Talán majd máskor.
- Hétfőn nézzen be, akkor jön az Adolfból szállítmány, hat különféle színnel.
- De jó hogy mondja. Félretenne nekem ebből tízet ?
- Persze, de arra kérném valóban jöjjön be érte, mert nagyon sokan keresnek szórót. Nem tudom mi történt, korábban alig tudtuk eladni, most pedig nem győzzük rendelni.
- Adjak előleget?
- Igen. Ha ajánlhatok még önnek egy másik szórót, akkor a Benito olasz flakont feltétlenül próbálják ki, ez kétszáz méterről szór, elképesztő ereje van, és a festék annyira jó minőségű, hogy sosem jön le a falról.
- Köszönöm, ennek biztosan örülne a férjem. Akkor abból is tegyem félre ötöt.

Az Adolf és Benito szállítmány hétfőn valóban megérkezett, de a nyitás után két órával már egyetlen darab sem maradt belőle. Szó szerint elkapkodták. Még szerencse, hogy Fáskerti Zoltánné előrelátó volt és leelőlegezte, mert különben üres kézzel ment volna haza. A pénteken vásárolt Adolf is kifogyott, ugyanis a férje szolgálatban volt, és a teljes tárat, vagyis az összes festéket kifújta belőle, szükségük volt tehát utánpótlásra.

Fáskerti Zoltán hetedik éve munkanélküli. Korábban a Modern Képalkotás Egyetem grafikai tanszékén tanított. Az órái élményszámba mentek, tanítványai Banksy Zolinak nevezték és igyekeztek ellesni tőle a legapróbb mozdulatokat is. Néhányan mind a mai napig megvannak győződve arról, hogy a titokzatos Banksy valójában nem más mint Fáskerti. Hiába azonban a tehetség, Zoltánt egyik napról a másikra, indoklás nélkül elbocsájtották az egyetemről. Többek szerint az lehetett a bűne, hogy az egyik barátjának segített választási plakátokat ragasztani. Állást sehol nem kapott, május elsejéken és gyereknapokon portrékat rajzolt fillérekért, de később ezzel is felhagyott. Állítólag évekig a Városligetben pingpongozott ismeretlenekkel.

Banksy Zoltán teljes elfeledettségben élt, mígnem valaki beajánlotta az ország legdühösebb emberéhez, aki először csak kisebb munkákkal bízta meg. Graffitiket kellett elhelyeznie a dühös ember által meghatározott helyeken, később azonban már nem volt szükség erre, csupán nagy G-betűket fújt különböző felületekre. Mivel Fáskerti mégiscsak művészember, ezért annyi szabadságot kiharcolt magának, hogy a G-betűket különböző betűtípussal festette fel. Mindig éjszaka akciózott, majd tagja lett a még titokzatosabb G-brigádnak, amely egy idő után már nem falakat és hirdetőoszlopokat fújt tele G-betűvel, hanem embereket. Lesben álltak, majd amikor megjelent az ellenség, szemből, hátulról, oldalról, ahol érték festékszóróval meglőtték. Ezzel új korszak kezdődött. Izgalmas és nem veszélytelen partizánharc.

Csapataink harcban állnak - mondta Banksy Zoltán megbízója, aki maga is részt vett a különböző gerillaakciókban, de a látványosabb tűzpárbajokat azért meghagyta az embereinek. És a festékszórós szabadcsapatok egyre jobban belelovalták magukat a küzdelembe. A másik oldal már korábban militarizálta magát, tudatosan felépített modern hadigépezet szolgálta őket, így a legmodernebb festékszórókkal viszonozták a rájuk zúduló tüzet (festéket).

Lassan az egész országra kiterjedt az őrület, és egyre többen sodródtak bele ebbe az értelmetlen háborúba. Az utcán Adolf és Benitó márkájú nagy lőerejű festékszórókkal felfegyverkezett emberek masíroztak, ki ki a maga által rokonszenvesnek vélt oldalt erősítve harcolt. Mindenki lőtt mindenkit a 93 ezer négyzetkilométernyi paintball pályán. A festékszag beleivódott a ruhákba, miközben mindent elcsúfított a vörös és fekete festék, amely sosem jön le a falakról, száz év múlva is emlékeztetve arra, mit jelentett egykor a G-betű.