- Megvárjuk amíg mindenki leül. Nem kell kapkodni, ráérünk, nem sietünk sehova. Ott hátul még van hely. Igen, igen, ott az ablak mellett. Úgy látom, szerencsére mindenki megtalálta a székét. Akkor kezdhetjük? Ugye nem veszitek rossznéven, de szerintem tegeződjünk. Végtére is kollégák vagyunk. Vagy leszünk. Annak aki nem ismerne, bár szerénytelenül mondhatom, talán nincs is itt olyan, aki ne ismerne, szóval, aki netán mégsem találkozott velem, annak Andor Rezső vagyok, író, esztéta, életmódtanácsadó, forgatókönyvíró, sokak szerint celeb. Szeretettel köszöntelek titeket az idei, már nem is tudom hanyadik író tanfolyamunkon. Ismerős arcokat is látok. Ugye ti már részt vettetek a kurzusainkon?
- Igen, mi már harmadszor vagyunk itt.
- Ez igen, ez a szorgalom, a tudás iránti csillapíthatatlan vágy. És milyen sokan vagyunk most itt! Őszintén szólva, nem számítottunk ekkora érdeklődésre. Legközelebb keresünk egy nagyobb termet, ott kényelmesebb lesz. Most viszont vágjunk bele. Egy gyors kérdés: ki az akinek jelent meg már könyve, vagy rendszeresen publikál valahol? Mindenkinek van könyve? Elképesztő! Nagyszerű társaság. Büszke vagyok rá, hogy ennek ellenére mégis eljöttetek ide, mert szeretnétek újat tanulni. Bár, amit mi tanítunk majd nektek, egy letűntnek hitt kor tudománya. Elmondom kik lesznek az óraadók. Rozsos László egykori rovatvezető a már megszüntetett napilaptól, Bakony Júlia rádiós hírszerkesztő, tudjátok, abból a régiből, Pálos Zsolt tévés műsorvezető, Oldó György író-riporter és szerény személyem. Bemelegítésként máris feladatot adok nektek. Írjátok le azt, hogy egy képzeletbeli bányavállalat tulajdonosa nyerészkedésből rárobbantotta a munkásokra a tárnát, de mivel az illető befolyásos ember, nem kerülhet börtönbe, a jó hírnevét sem sérthetjük meg, ezért fogalmazzátok meg úgy a hírt, úgy, hogy ne mondjátok ki, de mégis benne legyen, az illető hétpróbás gazember. Két percet kaptok erre. Kezdhetitek.
Óra áll, tegyétek le a laptopokat. Ki olvassa fel elsőként? Te nyújtottad leggyorsabban a kezedet, akkor tessék! Mit ír a Kossuth és Prima Primissima díjasunk Ertel Károly? Karcsi, tiéd a szó!
- A tárna váratlan berobbanása, amely 46 bányász életét követelte, egyesek szerint vélhetően nem műszaki okok miatt következett be. Korábban többször is jelezték a bánya tulajdonosának a veszélyt, aki elvégeztette a legszükségesebb javításokat, ezt a műszaki ellenőrök igazolták is. A bányát a katasztrófa után végleg bezárják és a tulajdonost bőségesen kártalanítják.
- Karcsi, nem rossz, de nem az igazi. Miért is jöttetek ide? Mit szeretnétek megtanulni? Halljam? Hangosabban! Mondjátok egyszerre! SKI Na végre! És mit jelent az SKI?
- So-rok kö-zött ír-ni!
- Nagyszerű! Sorok mögé rejteni a valódi mondanivalót! Az olvasók pedig veletek együtt tanulják majd meg, miként kell a sorok között olvasni! Ez szinte már írásművészet! Van köztetetek olyan, aki még emlékszik erre? Hogy miként kell ezt csinálni? Szerintem olyan ez, mint a bringázás, sosem felejti el az ember. Aki pedig még sosem csinált ilyet, mert nem volt rá szüksége, annak megtanítjuk. Nem könnyű lecke, de szerintem hamar belerázódtok. Jövő kedden találkozunk legközelebb, akkor Rozsos Laci rovatvezető idézi fel a múltat. Bízzatok benne, ő harminc évig írt így, sorok közé rejtve mindent. Nem, még nem állunk fel, mert kaptok házifeladatot. Jövő keddre írjatok egy nagyobb terjedelmű riportot a helyzetről. Értitek? A helyzetről. De semmi meggondolatlanság, őszinte mondat. Az olvasók így is érteni fogják. Jó munkát mindenkinek. Sziasztok.
2017 július 10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése