2018. január 20., szombat

VILMA A TELJES ÖSSZEOMLÁS SZÉLÉN

Vilma éppen a konyhabútort kezdte volna baltával felaprítani, mikor Rezső megnyomta a bejáratnál lévő csengőt. Ez nem a ma divatos, barkácsáruházakban viszonylag alacsony áron beszerezhető praktikus szerkezet, amely lágy, temperált tónusban Mozartot játszva figyelmeztet, vendég érkezett. Nem, ez kattogó, fémes, durva zajú elektromos rendszer, mintha nem is csengő, hanem egy II. világháborús gépfegyver bocsátaná ki e fülsértő, kerepelő hangot, amin persze nincs mit csodálkozni, hiszen Vilma csengője legalább negyvenéves szerkezet, de az is lehet, hogy már Pest 45-ös ostroma idején is ez működött a lakásban.

Vilma zaklatott hónapokat élt át. Szakmájában a legjobb volt, mégis "csopiban", csoportos létszámleépítés keretében kényszernyugdíjazták, Ekkor szembesült a helyzettel, vagyis inkább döbbent rá arra, semmi jelentős tartaléka nincs. Kapkodva úgy határozott, eladja lakását, vesz egy kisebbet, a különbözetből pedig kihúzza majd néhány évig. Hogy utána mi lesz, bele sem mert gondolni.
Talált is egy neki tetsző, a korábbihoz képest fele akkora lakást, lefoglalózta, ezzel egyidőben pedig megpróbálta értékesíteni a sajátját. Idegőrlő feladatnak bizonyult mindez, hiszen időprésbe került. Szinte az utolsó pillanatban, a költözés előtt pár héttel talált vevőt, aki előlegként több millió forintot helyezett Vilma gondosan ápolt kezeibe. És ez a kéz, Vilma keze az átvett összeget belehelyezte a Réka szekrénysor legalsó fiókjába, az édesanyjától örökölt aranyékszerek, valamint az "egyéb kiadások" feliratú boríték mellé.
Hiba lenne tagadni, Vilma időnként úgy viselkedik, mint egy Almodovar teremtette nőalak. Filmtörténeti szempontból súlyos hiányt jelent az a tény, hogy Pedro nem ismeri Vilmát, így kiváló színészi kvalitásai ellenére még egy jelenésnyi, akár szöveg nélküli apró szerepet sem kaphatott az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című nagysikerű filmben, pedig Vilma spanyolos arcéle, égő barna szeme, gyönyörű hangja üditően hatott volna a vásznon, az 1988-as bemutatót követően pedig az Oscar-gála közönsége is felállva tapsolhatott volna az addig ismeretlen magyar színésznőnek.
Vilma a közelgő, remélt költözés okozta izgalmak hatása alatt beszűkült tudatállapotba került, ennek következtében pedig megfeledkezett arról, hol is él valójában, mint ahogy arról sem vett tudomást, a lerobbant műszaki állapotban lévő, felújítandó házat, melyet éppen elhagyni készül, felállványozták.

A malterral szennyezett fémtraverzen pedig ott állt lesben, majd mászott fel a vaslétrákon a negyedik emeletig az a valaki, aki napok óta figyelte, Vilma mikor megy le végre a közeli Príma élelmiszerboltba vajért és kifliért. Végül Vilma, megoldva érezve a lakáseladás bonyolult logisztikai feladatát, immár megkönnyebbülten és boldogan, valóban leszaladt öt percre, de csak egy liter tejért, mert elfogyott a készlete és nem tudott a reggeli kávéjába önteni.
Öt perc tehát. Vilma megvette a tejet, ezidő alatt pedig az állványzat enyves kezű pumája behatolt az őrizetlenül hagyott lakásba. A Réka szekrénysor legalsó fiókjából kiemelte az ott tárolt, foglalóként szolgáló milliós összeget, az ékszereket és az "egyéb kiadások" feliratú borítékot.
Vilma letette a konyhaasztalra a dobozos tejet, majd észlelte, valaki járt a lakásban. Ekkor valóban almodovari nőalakká vált és eljutott a teljes idegösszeomlás szélére. Csoda, hogy képes volt mindezt túlélni.
A történtek ellenére összekaparta maradék erejét, banános dobozokba csomagolta az életét, amit pedig nem tud magával vinni az új lakásba, zongorát, lexikonokat, mosógépet, a barátainak ajándékozott. Megpróbál nem gondolni a betörésre és a veszteségre, így csak az álmaiban jönnek elő a lidérces események. Legutóbb azt álmodta, hogy a konyhabútort nem tudja elvinni, az új tulajnak pedig nem kell, ezért dühösen kezébe vette a baltát, csakhogy szétforgácsolja, apró darabokra hasítsa a berendezést.
Rezső a legjobbkor érkezett tehát. Azzal, hogy e korai órán, reggel negyed kilenckor megnyomta Vilma csengőjét, egy beláthatatlan következményekkel járó újabb ámokfutástól kímélte meg barátját. Igen, a barátját, mert bármily hihetetlen, mindketten hisznek abban, létezik barátság férfi és nő között.

2017 augusztus 5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...