2018. január 20., szombat

ÚJABB SZÍVLAPÁT ÚTRAVALÓNAK



- Köszönöm a beszélgetést, önöknek pedig a figyelmet. Tartozom még egy szolgálati közleménnyel. Ma vezettem utoljára a Kőkemény esték adását, de egyúttal a televíziós pályától is búcsúzom. A jövőben a Népek Szövetsége magyarországi igazgatója leszek, amely nagy megtiszteltetés a számomra. Viszontlátásra, most pedig következik a híradó Andorral.
A tévéstúdió melletti irodában, két perccel a bejelentés elhangzása után.
- Nem hittem, hogy elmegy.
- Miért, mit hittél?
- Azt, hogy csak több pénzt akar.
- Kért?
- Nem.
- Mást?
- Szabad kezet.
- Normális ez? Mit gondol magáról?
- Pedig nem kértem tőle nagy dolgokat. Csak annyit mondtam, hogy ne kérdezze meg, máskor pedig csupán azt, hogy ne akarjon nekünk rosszat, ezért hagyjon rá mindent.
- Kezelhetetlen volt.
- Összeférhetetlen.
- Jobb ez így.
- Szerintem is.
- A fészbukon máris azt írják, hogy mindig a legjobbak mennek el.
- Legjobbak? Ő?
- Lássuk be, nem volt rossz.
- Kiszámíthatatlan az ilyen. Romokat takarítottam utána, bocsánatkérő leveleket és SMS-ket írtam folyamatosan.
- Engem is idegesített, amikor pontosan 39-szer kérdezte meg azt, hogy igaz? Mit kell ezt ennyiszer elismételni?
- Ebből látszik, hogy valójában nem ért a szakmához.
- A szókincsével lehetett gond.
- Kértem, szokjon le erről, de újra és újra megtette.
- Felháborító. Hiába magyaráztam el neki, itt mi vagyunk a tulajdonosok, ő pedig csak egy bármikor lecserélhető alkalmazott.
- Az ilyet nem kell marasztalni.
- Szerinted könyörögtem neki?
- Jól tetted. Amikor az előbb kijött a stúdióból annyit mondtam, nehogy a szerkesztés-műsorvezetést munkának nevezze, mert a Havannán szívlapáttal fogják megkergetni.
- Miért éppen a Havannán?
- Ez jutott eszembe. Egyébként mindig ezzel köszönök el az ilyenektől. Csak a helyszínt szoktam változtatni.
- Ezt te találtad ki?
- Én.
- A szívlapát nagyon jó. Ütős szöveg.
- Jegyezzék meg egy életre. De most komolyan, szerinted ez munka?
- Dehogy.
- Ki jön a helyére?
- Nem mindegy? Keresünk valakit, de lehet, hogy nem is kell, mert majd küldenek.
- Jut eszembe, mi lenne, ha új arcokat hoznánk?
- Már az összes tévés arc volt nálunk.
- Nem rájuk gondoltam. Menjünk ki a Havannára, ott biztosan találunk valakit.
Kimennek, találnak.
- Kedves nézőink, szeretettel köszöntöm Önöket. Ma először vezetem a Kőkemény esték adását, és máris mély tisztelettel és alázattal fordulok első vendégemhez. Meséljen magáról, hogy van, hogy érzi magát? Kényelmesen ül? Öné a szó.


2017 július 12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...