HORTHY TATTOO

- Hoztam rajzot.
- Minek? 
- Mindig van nálam.
- Nekem nem kell. Vagy nem bízik bennem?
- De bízom. Azt mondták maga a legjobb.
- Akkor ne rinyáljon. Viselkedjen úgy, mint egy férfi. És a szenvedést sem állom. Ki fogja bírni jajgatás, sziszegés, sírás nélkül ?
- Ki.
- Akkor jó. Az arcom tetszik magának?
- Persze, hogy tetszik. Ezért vagyok itt. 
- Akkor ez lesz a hátán. Vagy inkább varrjam a hasára?
- Ön szerint hol mutat jobban?
- Mindegy. Egy ilyen arcél bármely bőrfelületen hatásos.
- Nagy-Magyarország térkép lesz a háttérben?
- Az is lehet, de én csak a portrét tenném fel.
- Hallgatok magára. 
- Ezt jól teszi. 
- Nehéz volt magához időpontot kapnom.
- Csodálkozik?
- Nem. 
- Hogy mondják manapság? Pörög az üzlet? Így?
- Aha.
- Hát akkor pörög. Hajnalban kezdek, éjfélkor pedig még mindig jönnek. 
- Nem csodálom. A maga neve, tekintélye. Kivételes ember.
- Kivételes államférfi. Ha már idéz, akkor pontosan tegye.
- Bocsánat, kivételes államférfi.
- Fiatalember, ne mentegetőzzön. Mostanáig csak kivételes tetoválómester voltam. 
- Mi korábban is tudtuk, hogy Ön itt van közöttünk. Élő legenda. De egészen idáig csak félve mertük kiejteni a nevét.
- Most már nem kell félniük. Új idők szele fúj. 
- Friss szelek.
- Türelmes voltam. Vártam. De tudtam, hogy egyszer eljön az a nap, amikor már nem kell titkolóznom. Tudtam ezt Portugáliában és itt a nyolcadik kerületben is. 
- Most már nem kell rejtőzködnie.
- Nem volt könnyű, de egy katonaember mindent kibír. Végre vállalhatom magam, a múltamat. Tiszta vagyok.
- És akkor most már nem Hollósi Miklósként kell neveznünk?
- Nem. A tetoválószalonnak is új cégért festetek. Horthy Tattoo. Alapítás éve 1919.