2018. január 20., szombat

UNOM

Az aha ember unottan bámul a másikra. Alapjáraton flegma, de ha rossz passzban van akkor még látványosabban lekezelő másokkal. Ha netán mégsem bal, hanem jobb lábbal kelt fel akkor is úgy tesz, mintha szar napja lenne hiszen ezzel könnyen magyarázható állandósult spleenje, undok aurája. Nem szereti az egyenes beszédet, kerüli az ütközést. Jellemző módon mindent ráhagy a másikra, olcsó válasszal táncol el. Amikor reggel belenéz a tükörbe, laza, nem túl ambiciózus, ám valahol mégis sikeres, jó fej csávónak látja magát, akinek fontos a Föld nevű bolygó, és sokszor gondol a pusztulása felé rohanó emberiségre. Aha.
Buzgón játsssza az értelmiségit. Rendszeresen megosztja másokkal, hogy milyen sokat és kizárólag minőségi irodalmat olvas, fontos, ünnepelt (magasan jegyzett) szerzők műveit. Zenében is ínyencnek mutatja magát, nála az art-noise, a trendi szoba-pop, valamint a garázsrock a kiindulási pont, de bírja a Bowie, Blur és Artic Monkeys hangzást is. Ismeretlen, ugyanakkor már feltörőben lévő hipszter dalosokat emleget, az év lemeze szavazáson elkötelezetten rájuk ikszel, továbbá mindenhez képes egy-egy tömör, lakonikus mondattal hozzászólni, legyen az egyház, politika, szegénység, jótékonyság, Oscar-díj, tiltott droghasználat, sport. Igazán akkor van elemében, ha verbálisan odabaszhat, de csak óvatosan okoskodik, nehogy rajtakapják. Aha.
Valójában kurva, aki mégis szűznek szeretne látszani. Bemegy a számára ellenséges médiumba, mert hát ugye kell a promóció az új cuccának, de később úgy tesz, mint az ember aki ott se volt. Pedig szereti megörökíteni magát az utókornak, futószalagon gyártja a szelfiket, közös képet azonban nem enged készíteni, mondván nagyon siet. Értem én, ez lenne a kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy mégis ott volt, bement "oda", beszélt az alkotás csodájáról, mikor a kanapén ellazulva ülve a dalok szinte maguktól kicsordultak a gitárjából. Magáról sem feledkezett meg, életének nem túl izgalmas eseményeiről is nyilatkozott természetesen, de hát mit szólnának ehhez a haverok, ha megtudnák, hogy ő ott, éppen most, ezekben az években. Aha.
A róla szóló műsorról mélyen hallgat, talán meg sem hallgatja, mintha el sem készült volna, nem létezne. Protest némaság? Utólag? Azt hiszi kiretusálhatja magát bárhonnan is? Butaság. Udvariatlanság. Gyávaság? Aha.
Mennyire unom az ilyen alakokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

KÉSSEL A KEZÉBEN JÁRKÁLT

Mikor máskor, mint éppen most húsvétkor estem ágynak, megállás nélkül töltöm a zsebkendőket, miként politikus a kolbászt tiktozott közösségi...